Ebből eddig soha egyetlen kormány sem jött ki jól, Orbánéknak mégis sikerült

• Tömegek sínylik meg anyagilag a járványt: megszűnő munkahelyek, csökkenő jövedelmek, bizonytalanság.
• Olyan szintű pesszimizmus öntötte el az országot, ami eddig mindig lenyomta az aktuális kormány népszerűségét.
• De nem most. A koronaválság ebben is speciálisnak tűnik.

Hiába volt eddig enyhe a magyarországi koronavírus-járvány, a hatásait mégis tömegek érzik a pénztárcájukon. Május végén a népesség 6 százaléka, több mint félmillió ember jelezte, hogy elvesztette a munkáját. 12 százaléka mondta, hogy jelentősen csökkent a jövedelme, és 8 százaléka attól tart, hogy a közeljövőben csökkenni fog. Ez összesen 26 százalék, vagyis az aktívak közel 40 százalékát, több mint kétmillió embert érintett, vagy arra számít, hogy hamarosan érinteni fogja a gazdasági válság.További közel 20 százalék bizonytalan benne, hogy a mostani szinten marad a jövedelme.

Ezek a számok a Medián május 28. és június 5. közti 1000 fős, reprezentatív felméréséből származnak, amit az újonnan alakult 21 Kutatóközpont rendelt meg. Az intézet vezetője Róna Dániel politológus, aki korábban több ellenzéki pártnak és politikusnak dolgozott, 2018 óta pedig a Momentumot segíti. (Első nyilvános anyagukban azzal foglalkoznak, hogyan befolyásolja a magyarok politikai szimpátiáját az anyagi helyzetük. Ez csak részben kapcsolódik a koronavírusválság-kutatáshoz, ezért külön cikkben foglalkozunk vele.)

A gazdasági válság áldozatai nagyjából egyenlő arányban kerültek ki fideszes, ellenzéki és párt nélküli szavazók közül. Kérdés, minek a számlájára írják a bajaikat: kizárólag a vírust, vagy a kormányt is hibáztatják értük? (Ennek komoly politikai tétje van, amit láthatóan a kormánykommunikáció is felismert.)

Erről külön megkérdezték azokat, akiknek kisebb-nagyobb mértékben csökkent a jövedelmük az utóbbi időben, vagy erre számítanak.

Legnagyobb részük, 41 százalékuk kizárólag a vírust hibáztatja, 8 százalékuk pedig csakis a kormányt. 46 százalék szerint megoszlik a felelősség: 33 százalék inkább a vírust, 13 százalék inkább a kormányt okolja.

Ez egyfelől megnyugtató lehet a kormány számára, de így is van 1,2 millió ember, akik legalább részben elégedetlenek a kormánnyal. Még a fideszesek 8 százaléka is inkább vagy teljesen a kormányt tartja felelősnek a problémáiért. A párt nélküliek közt ugyanez 27 százalék. Összességében a válság által érintett emberek 54, a párt nélküliek 66 százaléka legalább kisebb részben a kormányt okolja.

Megkérdezték azt is (nemcsak a válság érintettjeitől), mennyire tartják valószínűnek, hogy kormány tartani tudja az ígéretét, és tényleg annyi munkahelyet fogn létrehozni, amennyit a vírus elpusztít. Ebben elég kiegyenlített a kép, nagyjából annyian tartják biztosnak vagy valószínűnek (49 százalék), amennyien kizártnak vagy valószínűtlennek (47 százalék).

Viszont érdekes, hogy a párt nélküliek különösen pesszimisták, közel 60 százalékban kizártnak vagy valószínűtlennek tartják. Hasonló a helyzet a válság által sújtottak körében is (56 százalék).

Ennek ellenére még mindig nehéz előrejelezni, milyen politikai hatása lehet a válságnak Magyarországon, pláne, hogy az sem világos, lesz-e a járványnak második hulláma, és ha igen, pontosan mikor.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 1996 óta havonta közli a fogyasztói bizalmi index értékét, ami egy -100-tól +100-ig terjedő skálán mutatja a válaszadók gazdasági kilátásait. Ebben benne van egy sor mérőszám az emberek személyes anyagi helyzetétől odáig, hogy milyen munkanélküliségi vagy inflációs helyzetre számítanak. A kutatóközpont munkatársai megpróbáltak ebből kiindulni.

Az index értéke ugyanis évtizedek óta együtt mozog az aktuális kormánypárt népszerűségével: ahogy visszaesik vagy növekszik az egyik, hamarosan követi a másik is. Ráadásul ez nem véletlenül történik így, hanem ok-okozati összefüggés van köztük, amit statisztikai módszerekkel lehet kimutatni. Úgy tűnik, a fogyasztói bizalmi index befolyásolja a kormány népszerűségét. (Érdekes, hogy 2006 és 2010 közt ez épp fordítva működött, ami előtte és azóta is példátlan.)

Ezek szerint, ha megnézzük, hogy áll most a fogyasztói bizalmi index, valamiféle képet kaphatunk arról, mennyire lesz népszerű a kormány.

Hát, nem.Az elmúlt évtizedek alapján felállított modell szerint az index áprilisi, 38 pontos bezuhanásának 30 százalék alá kellett volna löknie a kormány népszerűségét a teljes népességben. De erre nem került sor, az összes közvéleménykutató átlagát véve megőrizte 30 százalék feletti pozícióját, még ha látszott is némi visszaesés. Májusban aztán 11 pontot erősödött az index (ami júniusban is folytatódott), és a kormány népszerűsége is 35 százalék fölé nőtt, ahol utoljára tavaly ősszel járt.

A koronavírus-válság tehát új helyzetet teremtett, amiben megdőlni látszik egy több évtizedes összefüggés.Pedig 2013-ban, amikor legutóbb ilyen alacsony volt az index értéke (persze más jellegű okokból), ugyanez a kormány a mostanihoz képest tíz százalékkal rosszabbul állt a pártot választani tudók körében. Az elemzés szerint, ha ez most is így lenne, egységes ellenzéki fellépéssel akár legyőzhető lenne az Orbán-kormány.