Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt - közölte az emberi erőforrások minisztere pénteken, Budapesten, írja az MTI.
Az European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban jelent meg az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján címmel tudományos publikáció kapcsán tartott sajtótájékoztatón Kásler Miklós ismertette: Baktria területéről lassú mozgás indult el nyugati és északi irányba, majd kétezer évvel ezelőtt már az "Árpádok" családja és rokonaik az Uráltól délre és nyugatra helyezkedtek el. A miniszter nagyon valószínűnek nevezte, hogy a dinasztia és a kísérőnépek innen folytatták tovább az útjukat.
"Ezek a kutatási eredmények számos további kérdést vetnek fel" - fogalmazott Kásler Miklós, aki megjegyezte: ezeket az eredményeket nem lehet megkerülni. Vitatkozni lehet, de csak érvekkel és tényekkel alátámasztva.
A publikációt jegyző Nagy Péter orvos humángenetikus, a Praxis Genomics LLC igazgatója, és a folyamatban lévő kutatásban mások mellett Szentirmay Zoltán patológus, az Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrum korábbi vezetője, Neparáczki Endre a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője és Melegh Béla, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetének professzora is részt vett.
Kásler Miklós a vizsgálatok módszertanáról a többi között elmondta: sikerült meghatározni az "Árpádokra" jellemző DNS-szakaszt a III. Bélaként meghatározott férficsontvázból vett mintában. Mások mellett sikerült beazonosítani II. (Vak) Béla csontvázát is a Mátyás-templom altemplomi szarkofágjában eltemetett maradványok között.
A miniszter úgy folytatta, hogy az ezt követően zajlott vizsgálatok az "Árpádok" DNS-ét alcsoportokra bontották, aminek eredményeképpen "térben és időben" is el tudták helyezni őket a történelemben. A dinasztia az ókori Baktria, a mai Afganisztán északi területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt.
A tárcavezető a dinasztia vizsgálata mellett "legalább ennyire fontos" kutatási iránynak nevezte a populációgenetika vizsgálatokat. A témában Neparáczki Endre olyan megállapításokat tett, amelyek "döntő mértékben" befolyásolják a magyarság eredetének kérdését - hangsúlyozta Kásler Miklós arra is kitérve, hogy a tizenegy tudományos igazgatósággal működő Magyarságkutató Intézet "összegyűjtötte mindazt, ami a magyar eredettel kapcsolatos".