Magyarország segít a barátainak, ezért ad most Kirgizisztánnak lélegeztetőgépeket, mondjuk van is miből

Egészségügy
2020 július 15., 13:33

Magyarország segít azoknak az országoknak, amelyek akkor támogattak bennünket, amikor mi voltunk nehéz helyzetben a koronavírus-járvány miatt, ezért juttat lélegeztetőgépeket most Kirgizisztánnak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek Kirgizisztánból telefonon nyilatkozva.

Szijjártó a biskeki látogatásáról azt mondta: a koronavírus-járvány sok kiszámíthatatlan és váratlan fordulatot hozott, nem lehet pontosan tudni, hogyan alakul a jövőben, nem tudni, „ki kerül bajba és mikor”, éppen ezért a nemzetközi együttműködés szerepe rendkívüli mértékben megnő.

Azt mondta, volt olyan időszak, amikor Európa, és benne Magyarország, komoly kihívásokkal nézett szembe, nehéz időszakot élt át, akkor a Türk Tanács tagországai „egytől egyig a segítségünkre siettek”.

De „most fordul a kocka”, most Közép-Ázsia van nagyobb bajban, mint Európa, és akik akkor Magyarországnak segítettek, most segítséget kérnek tőlünk – mondta Szijjártó, aki szerint azért, hogy az elkövetkező időben is „számíthassunk egymásra”, természetes, hogy most segítünk azoknak, akik nehéz helyzetben vannak, mert amikor „mi voltunk nehéz helyzetben, akkor ők segítettek nekünk”.

Azt mondta: ezért most Kirgizisztánba 20 lélegeztetőgépet hoztak, mert az egészségügyi ellátórendszer kapacitásai lassan elérik a határaikat. Magyarországon az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök beszerzése érdekében nagyon komoly erőfeszítéseket tettek, és ennek köszönhetően most úgy tudják Kirgizisztánba hozni a 20 lélegeztetőgépet, hogy nem veszélyeztetik a felkészülést még a legrosszabb forgatókönyvre sem – mondta.

(A magyar kormány már több mint 20 ezer lélegeztetőgépet vett, ami jóval több, mint amire az országnak szüksége lehet, ráadásul a Külgazdasági és Külügyminisztérium majdnem kétszer annyiért szerezte be őket, mint az Emmi.)

Emellett Ausztriából egy Kirgizisztánnak szánt gyógyszeradományt is elhoztak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találkozójukon kezet fog Almazbek Atambajevvel, a Kirgiz Köztársaság akkori elnökével Biskekben 2016. április 26-án.
photo_camera Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találkozójukon kezet fog Almazbek Atambajevvel, a Kirgiz Köztársaság akkori elnökével Biskekben 2016. április 26-án. Fotó: KKM/MTI

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a koronavírus-járványnak nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági hatásai is vannak, és most kell felkészülni arra, hogy az új világgazdasági rendszerben a magyar cégek minél előnyösebb pozícióból tudjanak startolni, a közép-ázsiai jelenlétüket és sikerüket is most kell előkészíteni.

Azt mondta, ezért megállapodtak a kettős adóztatás elkerüléséről, illetve a beruházások kölcsönös védelméről szóló szerződések pontos szövegében, és ezeket hamarosan aláírhatják. A magyar gyógyszeripari termékek komoly súllyal vannak jelen a kirgiz piacon, a jelenlétük folyamatosan erősödik – mondta Szijjártó, aki szerint emellett a nukleáris hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó nemzetközi projektekben is előkészítik a magyar vállalatok részvételét.

Arról is beszélt, hogy Közép-Ázsia stabilitása nagyon fontos Európa biztonsága szempontjából, hiszen ez a térség nagyon kitett a terrorizmusnak, az iszlám extrémizmusnak és az Afganisztánból induló folyamatoknak. Fontos, hogy a terrorellenes és biztonsági együttműködés keretében segítsük a közép-ázsiai országokat, ezért támogatja Magyarország, hogy Kirgizisztán tagja legyen az ENSZ Biztonsági Tanácsának, illetve azt is, hogy az EU és Kirgizisztán közötti stratégiai partnerségi megállapodást minél előbb aláírják – közölte a külügyminiszter. (via MTI)