„Nem gyerekmegőrzést akartunk csinálni, hanem fejleszteni”

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel
  • Nem fogadják az autista gyerekeket az óvodák, hiába van benne az alapító okiratukban, mert nincs elegendő gyógypedagógus, az általános pedagógusok pedig félnek a feladattól.
  • Egy budapesti 18. kerületi óvoda viszont egyike annak a néhány intézménynek, akik szembenéztek a kihívással, és szeptember óta kis létszámú csoportban integrálják az autista gyerekeket.
  • Nincs semmiféle módszertan kidolgozva arra, hogy egy óvónő hogyan álljon neki az integrációnak, de a Pestszentlőrinci Robogó Óvodában nem akartak egyszerű gyerekmegőrzést végezni, ezért az egyik óvónő projekteket dolgozott ki az autista gyerekek integrálására.

Egy korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy az autista gyerekekkel nemhogy iskolát, de még befogadó óvodát is nagyon nehéz találni, mert bár hiába van benne az intézmény alapító okiratában, hogy fogadnak sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket, sorra utasítják el őket. Ennek legtöbbször az az oka, hogy nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek, például a gyógypedagógus és a kis csoportlétszám. A legnagyobb probléma viszont az, hogy a pedagógusok félnek ezektől a gyerekektől, mert sosem kaptak képzést arra, hogy mit lehet kezdeni egy SNI-s gyerekkel.

A cikk megjelenése után megkeresett minket egy anyuka, Hornek Nikolett, aki hasonló elutasításokkal szembesült, amikor autisztikus tüneteket mutató gyerekét óvodába szerette volna adni. Azonban nem ez volt az oka annak, hogy megkeresett minket, hanem el szerette volna mesélni, hogy van egy olyan önkormányzati fenntartású óvoda Budapesten, ahol nem csak egyszerűen fogadják az autista gyerekeket, hanem az óvónők kiemelkedő munkát is végeznek velük. Ez a Pestszentlőrinci Robogó Óvoda, ahol nem gyermekmegőrzés zajlik, hanem tényleges integráció, amiben hatalmas szerepe van az egyik óvónőnek, aki az idejét nem kímélve ásta bele magát az autista gyerekekről szóló tanulmányokba és dolgozott ki olyan projekteket, amik az integrációt segítik. Az óvoda csak szeptemberben vált SNI-s gyerekeket befogadó intézményé, de már láthatók az eredmények. 

Autista óvodához túl fejlett, a normálhoz meg nem elég fejlett

Hornek Nikolett kisfia kétéves volt, amikor gyanús lenni, hogy valami nincs rendben a fejlődésével, mert nem fordult hasra, később pedig beszélni és járni sem kezdett el időben. Nikolett egy magán fejlesztő központba vitte a kisfiát fejlesztésre, ahol vizsgálat nélkül vágták rá, hogy autista. Amikor óvodába akartak jelentkezni, akkor még nem volt a kisfiúnak papírja arról, hogy valóban az lenne, mert a pszichiátriai vizsgálatra hosszú hónapokat kellett várni.

Végül egy egyéb pervazív besorolást kapott, mert bár nem volt biztos, hogy autista, autisztikusak voltak a tünetei. Nikolett ekkor kapott is egy négyoldalas listát, amin kifejezetten csak autistákat fogadó óvodák voltak feltüntetve, de mindegyik intézmény azt mondta, hogy oda nem vigyék, mert a többiekhez képest túl fejlett és csak lehúznák a társaik. Ekkor jött a normál, állami óvodák keresgélése, de itt jött elő az a probléma, hogy ezek az intézmények sorra elhajtották őket az SNI miatt.

Nikolettnek végül nem volt más választása, mint egy autista magánóvodába adnia a gyerekét, ahol elmondása szerint fejlesztés nem igazán történt, inkább csak „gyermekmegőrző volt pénzért.” Az óvoda azonban bezárt, így kerültek a Pestszentlőrinci Robogó Óvodába, ahol az édesanyja szerint olyan gyorsan fejlődik a fia, hogy elképzelhető, hogy mire iskolába megy, lekerül róla az SNI-kód, ugyanis egy másik társával is ez történt. 

Módszertan nélkül félnek a pedagógusok

A sok negatív történet után, ahol a szülők arról számoltak be, hogy még ha fogadta is őket az állami óvoda, akkor sem kaptak fejlesztést, kíváncsiak voltunk, hogy ez az óvoda miben más, így ellátogattunk a 18. kerületi óvodába.

Bár most nyáron is nyitva van az óvoda a koronavírus miatt, az autistákat is befogadó 13 fős csoportból sokan már elballagtak, ezért csak két autista kisfiú Beni és Peti játszik ép társaikkal, Virággal és Botival. Ránézésre nehéz lenne megmondani, hogy a négy hatéves közül melyikek az autista gyerekek, de az óvónő, Faludi Gabriella kisegít és elmondja, hogy onnan lehet észrevenni, hogy az autista gyerekek kicsit nagyobb távolságot tartanak a többiektől. Ez egy fontos szempont az integrációnál is, ugyanis míg egy nagyobb, 20 fős csoportban szinte lehetetlen tiszteletben tartani ezeknek a gyerekeknek az igényeit, addig ebben a kis csoportban ez könnyen megoldható. A csoportban két autista, egy enyhe értelmi fogyatékos és két mozgássérült gyerek integrálódik 5 ép fejlődésű óvodáshoz. Hogy mindez hogy alakult így, arról az intézmény vezetőjével, Laminé Antal Évával beszélgettünk.

Laminé Antal Éva, az intézmény vezetője.Fotó: botost/444.hu

Az intézmény vezetője azt meséli, hogy sok évvel ezelőtt a kerület szétosztotta az SNI-feladatokat az óvodák között, és ők kapták a súlyos mozgássérült gyerekeket, így az ő integrációjukban már gyakorlottak voltak. Például van egy mozgásfejlesztő szobájuk is, a sérült gyerekek pedig normál csoportokban vannak az ép gyerekkel együtt.  Tavaly a kerület vezetősége úgy látta, hogy nincs elég autista gyerekeket ellátó óvoda, ezért kijelölt még három intézményt, amibe a Robogó Óvoda is belekerült, kaptak is rögtön szeptemberben négy autista gyereket.

„Nem volt egyszerű az eleje, eléggé megfogott minket a feladat, sokat gondolkodtunk a kérdésen, hogy hogyan foglalkozzunk velük. De abban egyöntetű volt az álláspont, hogy nem csak gyerekmegőrzést szeretnénk itt csinálni, hanem fejlesztést is” - mondja Laminé Antal Éva.

Az önkormányzatnak leadták a feltételeit annak, hogy SNI-s gyerekeket fogadhassanak, ezek között szerepelt egy állandó gyógypedagógus és a kis csoportlétszám biztosítása. Az önkormányzat teljesítette is a kérést, de a csoport elindulásához még egy erre nyitott óvónőre is szükség volt. Az intézmény vezetője Faludi Gabriellát kérte fel erre a feladatra, mert őt kellően lelkesnek és empatikusnak találta.

„Amikor a vezető megkért, akkor feljött bennem az, hogy én mindig is szerettem a más gyerekeket, ezért is vállaltam. Hatalmas kutatómunkát kellett végeznem az autizmusról, mert nincs erről se szakkönyv, se képzés. Beleástam magam a fellelhető irodalomba és az internetbe” - meséli Faludi Gabriella.

Faludi GabriellaFotó: botost/444.hu

Laminé Antal Éva szerint a módszertan hiánya az egyik legnagyobb gátja, hogy az általános pedagógusok magukra vegyék ezt a terhet, mert így nagyon nehéz, hogy senki nem mondja el nekik, hogy hogyan kell integrálni. Ráadásul az óvodába érkező egyetemi hallgatóktól is azt hallják vissza, hogy nincs ilyen tananyag az egyetemen.

„Én köznevelési szakértő vagyok, járok óvodákba minősítésre, de soha nem voltam egyetlen egy olyan csoportban sem, ahol súlyos SNI-s gyerek lett volna. Nem látni ilyet. Mert ha egy SNI-s gyerek nem úgy reagál valamire, akkor a pedagógus azzal nem tud mit kezdeni, nem tudja helyes mederbe terelni a csoportot. Nem látok olyan bemutató foglalkozásokat sem, hogy legalább egymástól eltanulnánk, hogyan kell csinálni. A pedagógus fél, és megértem miért nem vállalják” - mondja az igazgató.

Laminé Antal Éva szerint az SNI-s gyerekeknél nem elegendő az, hogy a pedagógus megpróbál differenciálni, módszertan kellene, amit ők el is kezdtek leírni és bemutatókat is tartanak róla. 

Szerinte a módszertan és szakirodalom hiányán túl attól is félnek a pedagógusok, hogy nem kapnak szakmai támaszt a gyógypedagógustól, mert a legtöbb helyen csak utazó gyógypedagógus van, aki csak 1-2 órát tud foglalkozni egy külön szobában az SNI-s gyerekekkel. A Robogó Óvodának szerencséje volt, mert az SNI-s gyerekek létszáma miatt a kerület állandó gyógypedagógust biztosított. A gyógypedagógustól pedig Faludi Gabriella szerint sokat lehet tanulni.

„A gyógypedagógus más csoportba is jár, de itt is sok időt tölt. Amikor itt van, akkor játszik a gyerekekkel, és én ilyenkor nagyon figyelek, hogy kire, hogyan reagál, mit, miért mondhat. Ezt aztán ki is tárgyaljuk, amikor a gyerekek alszanak. Minden nap átbeszéljük a szakmai dolgokat” - mondja az óvónő.

Tóth-Vári Ildikó gyógypedagógusFotó: botost/444.hu

„Az én célom, hogy a pedagógusnak egy mintát adjak, hogy hogy lehet egy problémát megoldani, hogyan lehet egy autista gyerekkel játszani, tevékenységekbe bevonni” - mondja Tóth-Vári Ildikó, az óvoda gyógypedagógusa.

Szerepjátékkal tanulnak emberi érzelmekről

A Robogó Óvodában nem csak egyszerű integráció folyik, hanem egy más szemlélet mentén igyekeznek fejleszteni a gyerekeket.

„A legtöbb intézményben csak integrálnak, mi viszont integrált inkluzív nevelést adunk. Ez azt jelenti, hogy a sima integrációban a sérült gyereknek kell alkalmazkodnia az egészségesekhez, felhúzódzkodik a szintjükre. Az inkluzívval elfogadjuk a gyerekeket a maguk egyéniségével, képességeivel, maguk problémáival. Nem a többiekhez, hanem önmagukhoz képest szeretnénk fejleszteni” - magyarázza Faludi Gabriella.

Miközben a csoportszobában a gyerekek kockákkal és labdákkal játszanak, a gyógypedagógus arról beszél, hogy az autistáknak sokszor szerepjátékba burkolva kell elmagyarázni a világ működését, mert úgy könnyebb nekik megérteni azt. Faludi Gabriella is ezt a módszert alkalmazta, amikor projekteket dolgozott ki, amik során a gyerekek nem csak tematikusan játszanak, alkotnak, hanem egy adott témán keresztül társas kapcsolatokat, empátiát tanulnak.

Fotó: botost/444.hu

Az egyik ilyen projekt az űrutazás köré szerveződik.

„Az autista gyerekeknek nagyon nehéz elviselni mások közelségét, de az űrutazás során azt játsszuk, hogy a szőnyeg maga az űrhajó területe, és nem szabad kimenni, mert ott már csak a légüres tér van. Ez nehéz egy autista gyereknek, hogy szokja mások közelségét, de ezt az érzést ki is tárgyaljuk ilyenkor” - magyarázza Faludi Gabriella.

Emellett a projekt keretében megtanulják a gyerekek a bolygókat, matematika képességeket sajátítanak el, vállra rögzíthető rakétát gyártanak maguknak. 

Szintén bevett szokás az autisták integrálására az állatvilág bevonása. Faludi Gabriella azt mondja, hogy az autista gyerekeknek nagyon nehéz az emberi érzelmeket, reakciókat dekódolni, az állatokat viszont nagyon szeretik, ezért szerepjáték során az állatokon keresztül tanulják meg az érzelmek felismerését. Például megbeszélik, hogy honnan lehet észrevenni, hogy egy cicának fáj a lába, de épp a szemünk előtt is zajlik egy ilyen jelenet, amikor az egyik autista kisfiú túl messzire dobja a labdát, akkor az óvónő azzal próbálja rávenni, hogy ne dobja legközelebb olyan messzire, mert így a kiscicának, aki az egyik óvodás, túl messzire kell mennie. Ezeken a kis játékokon keresztül sokkal könnyebben tudják megtanulni az emberi reakciókat is.

Az autista gyerekeknek a kis csoportlétszám is nagyon fontos. Volt olyan gyerek, egy normál, 20 fős csoportban, ahol év közben derült ki, hogy autista a kisfiú. A kisfiú nagyon rosszul érezte magát a nagy létszámú csoportban, agresszív volt és folyton bebújt az asztal alá. Mióta viszont átkerült ebbe a kis létszámú csoportba teljesen megnyugodott, kezelhetővé vált, amiben egy relax szoba kialakítása is segített, ahova az autista gyerekek félrevonulhatnak, ha túl sok nekik a zajból. 

Fotó: botost/444.hu

Az óvónő szerint az ép gyerekek is rengeteg kamatoznak abból, hogy SNI-s gyerekekkel vannak együtt. A kis csoportlétszám egyrészt nekik is jó, mert több figyelem hárul rájuk, másrészt ők is rengeteg empátiát és türelmet tanulnak az autista gyerekekkel szemben.

Pedig sok szülő félti a gyerekét SNI-s csoportba adni, ezt az intézmény igazgatója is érzékeli. Szerint ez is az oka annak, hogy sok óvoda elutasító az SNI-s gyerekekkel, mert attól félnek, hogy akkor a szülők nem fogják abba az óvodába vinni az ép gyerekeiket. 

Olvastátok, láttátok, hogy milyen világ lett itt. A járvány miatt fogynak a reklámok, a kormány miatt fogynak az újságok. Ebben a helyzetben a mi jövőnk is bizonytalanabbá vált, mint az elmúlt 7 évben bármikor. Ha folytatni akarjuk, akkor új fejezetet kell nyitnunk a 444 történetében.

Mi kitartóan mutatjuk, hogy milyen világ van. A szűkülő magyar nyilvánosság miatt most még fontosabb, hogy maradjon Magyarországon megbízható hírforrás. Olyan újságírók, akik megírják az igazat. Ehhez viszont - a ti segítségetekkel - változnunk kell.

Lépj a Körön belülre, regisztrálj, és járulj hozzá az újság működéséhez, cserébe még jobb, erősebb, nagyobb 444-et kapsz!

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó