Orbán az EU-csúcson: Még a foci sem olyan fontos, mint hogy megegyezzünk

Tucatnyiról négyre sikerült szűkíteni az új uniós költségvetés körüli vitás pontokat, de nem megyünk haza, míg nem sikerül megegyeznünk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatóján, az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának harmadik napján.

A péntek óta tartó tárgyalássorozat célja, hogy a tagállamok vezetői megállapodjanak a koronavírus-válság miatti helyreállítási alapról és vele párhuzamosan a 2021-2027-es keretköltségvetés összes fontos részletéről, feltételeiről.

„A nyaralás, a belpolitika várhat. Még a foci sem olyan fontos, mint hogy megegyezzünk” - jelentette ki vasárnap Orbán, hozzátéve: „most nem Magyarországról, hanem Európáról van szó”.

Orbán szerint a négy kérdés, amiben továbbra is vita van egyes tagállamok között,

• a válságkezelő csomag méretével,
• a hitelek és vissza nem térítendő támogatások arányával,
• a költések ellenőrzési módjával,
• és a segítséghez jutás jogállami feltételrendszerhez kötésével kapcsolatos.

Orbán álláspontja, hogy Magyarország számára még mindig nem méltányos a támogatások mértéke, de legalább már nem „megalázó” a helyzet: az új tervezetben nem szánnak Magyarországnak nagyságrendekkel kevesebb támogatást, mint a hasonló gazdasági erővel bíró Portugáliának vagy Görögországnak.

A helyreállítási alap nagyságáról és elosztási arányairól szóló, a takarékos és a mediterrán államok közötti vitát Orbán Hollandia és Olaszország szembenállasára egyszerűsítette le, amelyben Magyarország Olaszország pártján áll. „Oda kell a pénzt küldeni, ahol arra szükség van” - jelentette ki.

Elmondta, nem helyesli azt sem, hogy a szombaton bemutatott új költségvetési javaslatban kompromisszumos megoldásként bizonyos országok visszatérítéseket kapnának. (A visszatérítési vagy rebate rendszert még az 1980-as években, Margaret Thatcher brit miniszterelnök nyomására vezették be, aki igazságtalannak tartotta, hogy Nagy-Britannia sokat fizet be a közös költségvetésbe, mégse kap vissza az agrártámogatásokból.) Orbán szerint a britek távozásával „meg kell szabadulni rendszertől”, ami egyébként is „a gazdagok privilégiuma”.

A negyedik a jogállami feltétel-mechanizmusra vonatkozó kérdésben Orbán kijelentette: az Hollandia és Magyarország szembenállásáról szól.

„A piros sarokban Hollandia áll, a kékben pedig Magyarország, ez ilyen egyszerű”

- mondta, hozzátéve: nem tudom, mi az oka ennek, de a holland miniszterelnök nagyon erősen támad minket”.

Orbán szerint az uniós vezetők között - beleértve a magyar feleket is - „száz százalékos egyetértés van a jogállamiságról.

Ha valaki nem hajlandó elfogadni a jogállamiságot, rögtön el kell hagynia az Európai Uniót. Nem anyagilag kell megbüntetni, hanem mennie kell, mert ez a közösség a jogállamiságra épül.”

- mondta.

Szerinte lehet szó bizonyos jogállamisági feltételekről, de annak komoly tárgyalási folyamatok és konszenzusos megegyezés eredményeként született, jogilag jól megalapozott feltételrendszernek kell lennie.

Közben Angela Merkel német kancellár is sajtótájékoztatót tartott a csúcstalálkozó harmadik napján Brüsszelben, ahol közölte: nem jósolható meg, hogy a most zajló európai uniós csúcsértekezleten sikerül-e megállapodásra jutni az uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, gazdasági mentőcsomagról, ugyanis a sok jóakarat ellenére az álláspontok még mindig távol állnak egymástól.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország kormányának vezetője kijelentette, mindent megtesz a találkozó eredményessége érdekében, azonban a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag "kudarcot vallhat" a tárgyalások során. Még számos kérdés van az asztalon, egyebek mellett az alap mérete, az uniós pénzek elosztásának mechanizmusa, valamint a jogállamiság - tette hozzá Merkel az MTI tudósítása alapján. (MTI, Index)