A század végére kihalhatnak a jegesmedvék a klímaváltozás miatt

A Nature Climate Change című folyóiratban publikált eredmények szerint a jegesmedvék egyre kevesebb élelemhez jutnak a klímaváltozás és az olvadó jég miatt. A lesoványodott állatok pedig kisebb eséllyel élik túl az északi-sarkvidéki telet élelem nélkül. 

„A jegesmedvéknek hosszabb koplalási időszakot kell átvészelniük, mielőtt újraképződik a tengeri jég és ismét táplálkozhatnak" - mondta Steven Amstrup, a Polar Bears International nevű szervezet vezető kutatója.

A jelenlegi tendencia szerint a vizsgált 13 alpopulációból 12 súlyosan megtizedelődhet a következő nyolcvan évben az Északi-sarkvidéken zajló gyors ütemű változások következtében. A régió kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál.

Amstrup szerint 2100-ra talán már csak a Kanadai szigettengerben lévő Erzsébet királynő-szigeteki alpopulációban születnek jegesmedvék.

A tanulmányban felvázolt forgatókönyv az iparosodás előtti szinthez képest 3,3 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel számol. Már a jelenlegi 1 Celsius-fokos emelkedés is a hőhullámok és az aszályok megszaporodásához vezetett, az emelkedő tengervízszint pedig pusztítóbbá tette a szuperviharokat.

A kutatók szerint ha az emberiségnek sikerülne is 2,4 Celsius-fokban maximalizálnia a globális felmelegedést - ami még így is csaknem fél Celsius-fokkal haladná meg a párizsi klímaegyezmény célkitűzését -, azzal is valószínűleg csupán késleltetni tudná a jegesmedvék kihalását.

A fenyegetést nem maga a hőmérséklet emelkedése jelenti, hanem az, hogy a ragadozók nem tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó környezetükhöz.

„Az a probléma, hogy az élőhelyük gyakorlatilag elolvad” - magyarázta Amstrup.

Mára nagyjából 25 ezer jegesmedve maradt a vadonban.Az állatok testtömegének megbecslésével és az energiahasználatuk modellezésével a kutatóknak sikerült kiszámolniuk, hogy legfeljebb hány napig bírják az állatok a koplalást mielőtt a bocsok és a felnőtt példányok túlélési rátája csökkenni kezdene. A koplalási időszak hossza régiónként változik és fél évig vagy akár hosszabb ideig is elhúzódhat. A bocsok nélküli nőstényeknek van a legnagyobb esélyük az élelem nélküli hosszú időszakok átvészelésére.

A szakemberek hangsúlyozták, hogy a jegesmedvék sebezhető természetvédelmi besorolása nem tükrözi megfelelően az állatok helyzetét.

„Az egyetlen mód a megmentésükre, ha a globális felmelegedés megfékezése révén megóvjuk az élőhelyeiket” - húzta alá Amstrup. (MTI)

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.