Felolvad a sarki jég, a Föld emiatt egyre „kövérebbé” válik, és ezáltal lelassul. A változás csak ezredmásodpercnyi, de mindent összezavarhat.

Júniusban a nagy melegen kívül több szélsőséges éghajlati jelenség is történt, ezeket a kutatók szerint figyelmeztetésként is lehet, sőt, kell értelmezni.

2100-ra akkor is tömegük egyharmadát vagy akár 50 százalékát veszíthetik el a gleccserek, ha a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest sikerül 1,5-2 Celsius foknál megállítani.

A tavaszi olvadás az utakat folyókká, a mezőket áthatolhatatlan lápokká változtatja.

A jelentés szerzői szerint ezek a gleccserek már mindenképpen el fognak olvadni, függetlenül attól, hogy a világ mit tesz a klímaváltozás elleni küzdelem terén.

Ijesztő mértékben olvadnak Svájc gleccserei, idén az eddig megmaradt mennyiségük 6 százalékát veszítették el, ami majdnem kétszerese a korábbi, 2003-as rekordnak.

A kutatók szerint a veszteség legalább 27 cm-es emelkedést jelent, függetlenül attól, hogy milyen intézkedéseket tesznek a klímaváltozás megfékezésére.

Február 25-én kb. 30 százalékkal volt kisebb az 1981 és 2010 közötti évek átlagánál.

Nem tesz jót az olvadó jég.

A jégtakaró középső és nyugati területeinek destabilizálódása már elkezdődött a növekvő hőmérséklet miatt.

Mára nagyjából 25 ezer jegesmedve él vadon.

Semmiből jött algák színezték be a gleccser egy részét.

2080-ra már csak hat városban lesz elég hó a téli olimpiai játékokhoz.

Az 5100 négyzetkilométeres antarktiszi A-68 jéghegyről csütörtökön szakadt le egy nagyjából 175 négyzetkilométeres tábla.

Hatszor gyorsabb az olvadás, mint a 90-es években.