Összefüggést találtak a korrupció és a politikusok elhízása között

Nem minden elhízott politikus korrupt, de azokban az országokban, ahol nagy a korrupció, kövérebbek a miniszterek is

– erre a következtetésre jutott egy friss tanulmány. Pavlo R. Blavatskyy, az üzleti tudományok terén posztgraduális képzést nyújtó Montpellier Business School kutatója 15 posztszovjet ország példáján keresztül vizsgálta az összefüggést a kormánytagok testtömegindexe és a korrupció között.

Blavatskyy és munkatársai egy algoritmus segítségével 299, a tizenöt ország kormánytagjairól 2017-ben készült fotót vizsgáltak át. Az algoritmus, melynek működése az arcfelismerő algoritmusok működéséhez hasonlítható, a portrék alapján belőtte, mekkora lehet a képen szereplő személy testtömegindexe (BMI).

A kutató azt vizsgálta, mekkora a korreláció a korrupció mértékét hagyományos módszerekkel mérő értékek és az elhízás mértéke között. És arra jutott, hogy meglehetősen nagy.

Blavatskyy azért ezeket az egykor Szovjetunióhoz tartozó államokat választotta, mert ezekben az országokban nagyon komoly probléma a korrupció - legalábbis az ezt vizsgáló intézetek adatai szerint. (A teljes lista: Azerbajdzsán, Észtország, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Lithuania, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán.)

Azt, hogy egy országban mekkora a korrupció, hagyományosan ugye nem a BMI alapján számolják, hanem a Transparency International Korrupció-érzékelési Indexe (CPI), a Világbank Korrupciós Kontroll Indikátora, illetve az Index of Public Integrity (IPI) alapján, ami megbecsüli és rangsorolja az országok korrupciós kitettségét. A friss tanulmány szerint ezek nagyban korrelálnak a BMI alapján számolt adatokkal.

A testtömegindex alapján az embereket különböző kategóriákba sorolják, ezek szerint lehetünk

• soványak,
• normális súlyúak,
• túlsúlyosak
• vagy elhízottak.

A 299 miniszter közül 96, tehát 32 százalékuk elhízott volt, átlagosan 35-40 volt a BMI-jük. Az üzbég miniszterek több mint fele szintén el volt hízva, ugyanez az arány a tádzsikok között 44 százalék volt. A 24 ukrán miniszterek közül 10 volt elhízott.
A legslankabbak a három balti állam miniszterei voltak - épp ez a három ország a legkevésbé korrupt a vizsgáltak közül. Jól teljesített Grúzia is.

A képen Emomali Rahmon, Tádzsikisztán elnöke, aki egy alkotmánymódosítással elérte, hogy gyakorlatilag élete végéig megtarthassa hatalmát. A főváros polgármesterének saját fiát nevezte ki.

A 299 miniszter közül összesen 13, tehát négy százalék esett a súlyosan elhízott kategóriába, az ő testtömegindexük 40 felett volt.

Normális testsúlyú, tehát olyan miniszter, akinek a BMI-je 18,5 és 25 között volt, csupán 10 akadt, sovány viszont egy sem volt.

A legnagyobb korrupció a hagyományos módszer szerint mérve Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban van, a legmagasabb BMI-értékek pedig Türkmenisztán, Üzbegisztán és Ukrajna minisztereinél születtek. A tanulmány szerzője szerint talán Ukrajnában alá-, Tádzsikisztánban pedig túlbecsülik a korrupció mértékét.

Azt viszont aláhúzza, hogy az, hogy egy politikus el van hízva, nyilván még nem jelenti azt, hogy korrupt is.

Az is jó felvetés, hogy talán ahol a teljes népesség körében probléma a túlsúly, ott nyilván a miniszterek is kövérebbek. Ugyanakkor a vizsgált esetek azt mutatják, itt nem erről van szó. Például Üzbegisztánban az átlagos BMI 26-5 százalék, ami minimálisan van csak a normál érték fölött, a minisztereik testtömegindexe azonban 35,5 százalék.