„Már a nagyapámék is itt laktak, de gyerekkoromban még makadámút volt, nagy kövek közt tanultam meg biciklizni. 68-ban csinálták meg az aszfaltozást, rá is hajtottak a friss útra a harckocsik, amikor mentek Csehszlovákiába.”Harckocsikat már nem nagyon látni Nagyorosziban, kamionokat annál inkább. Reggeltől estig, egymás után döngetnek végig a kétezer fős, nógrádi falut átszelő 2-es főúton, gyakran perceket kell várni, hogy az ember átkeljen az út egyik oldaláról a másikra.
Hasonló nagyságú településekkel ellentétben itt szó sincs csendről, nyugalomról, vagy utcán játszadozó gyerekekről. A 68-as emlékeket felidéző Tóth Jánosék kertjéből még a macska se nagyon mer kijönni, de jó időbe telik az is, míg kitolatnak a kocsival a saját kapujuk elől. Hazafelé sokszor még le is dudálják őket a kamionosok, amiért lassítanak a házukhoz közeledve.
„Volt itt forgalom régen is, de hetente ment el annyi kamion, mint most egy fél nap alatt” - mondta, és miközben beszélgettünk a nagyszobában, éreztük, ahogy enyhén remeg alattunk a padló, zörögnek az ablaküvegek. Attól félnek, egyszer beszalad a ház oldalán egy kamion. „Láttunk már ilyet.”
Szemközt, Kászoniéknál csak egy fokkal jobb a helyzet, mert az ő házuk nem pont az út mellett, hanem pár méterrel magasabban fekszik. Ettől függetlenül ők is megelégelték a kátyúkban döcögő kamionokat, az ezzel járó zajt, és hogy csak kiabálva lehet az utcán beszélgetni.
„Jönnek néha az útkezelőtől, betapasztják az utat, aztán jön az első kamion, és már megint mindenhol gödrök vannak. Csörögnek-zörögnek. Éjjel-nappal ez van.” Kászoniné Nagyorosziban született, szeret itt lakni, bár szíve szerint Szentendrén élne. Az ottani ingatlanok viszont megfizethetetlenek számukra, pláne úgy, hogy a kamionok miatt szerinte képtelenség lenne eladni a mostani a házat. „Ki venné meg?”
Nagyorosziban ráadásul mindössze két zebra van, az egyik a faluszéli lakókocsigyárnál, a másik a központban, az önkormányzatnál. A helyiek szerint, ha több zebra lenne, azzal esetleg lassítani lehetne a forgalmat, bár ez sem biztos, hiszen - hacsak éppen nincsenek kint a rendőrök - a kamionok a sebességkorlátozásra sem figyelnek.
„A 40-es táblát kitették, de minek? Senki se tartja be, a kamionok letolják az útról az autókat” - mondta Kászoniné, aki a többi lakóval együtt már aláírásgyűjtéssel is próbálkozott, hiába. „Mindenki aláírta, de nem lett belőle semmi, nem tudjuk, hová lettek.”
Babicska Károly polgármeser szerint több zebra és egy közlekedési lámpa segíthetne a problémán, de a településnek erre nincs saját forrása, csak pályázati pénzből tudnák megvalósítani.
Végleges megoldást az elkerülő út megépítése jelenthetne, amire évek óta vágynak Nagyorosziban. A polgármesternek viszont erre nincs ráhatása, nem tudja, tervben van-e most egyáltalán.
A Nógrád Online 2018 áprilisi cikkében azt írták, már előző nyárra elkészült az elkerülő út végleges nyomvonala, és az egyik szakaszára már meg is adták a hivatalos engedélyeket, de „ebben az évtizedben aligha várható a forgalmi gondok enyhülése”.