Az állami BelTa hírügynökség szerda délután jelentette, hogy a Minszk mellett hajnalban elfogott 32 külföldi zsoldos a Wagner magánhadsereghez tartozik. Ez azért rendkívüli hír, mivel őket a világon nagyjából mindenki az orosz hadsereg vagy titkosszolgálat meghosszabbításának tartja, vagyis a felbukkanásuk az augusztus 9-ei elnökválasztás előtt durva nyomásgyakorlást jelent.

Fehéroroszország diktátora ráadásul a kampány során rengeteget beszélt róla, hogy idegen hatalmak akarnak beavatkozni a választásba, sőt elég specifikusan meg is nevezte, hogy profin kiképzett katonák, banditák, magánhadseregek próbálnak majd forradalmat kirobbantani. Ha most kiderül, hogy igaza lett, az a világraszóló botrány pont kapóra jön neki az országban rég nem látott ellenzéki mozgolódás közepette.

Alekszandr Lukasenka nem is tétlenkedett, azonnal összehívta a biztonsági tanácsot, és magyarázatot vár a Kremltől, mivel a belarusz titkosszolgálatok szerint mintegy 200 fegyveres érkezett az országba, hogy destabilizálja a kormányt.

Az állami hírügynökség szerint a zsoldosok azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy nem úgy viselkedtek, ahogy az orosz turisták szoktak, nem fogyasztottak alkoholt például, kerülték a nyilvános helyeket, illetve katonai jellegű egyenfelszerelést viseltek. Az állami tévé felvételeket is közzétett az elfogásáról:

A Wagner Csoportként emelgetett fegyveres magánszolgálatot azzal a Jevgenyij Prigozsin üzletemberrel szokták összefüggésbe hozni, akit az Egyesült Államokban szankciók alá helyeztek, mert azzal vádolják, hogy ő üzemeltette a szentpétervári „trollgyárat”, amely kormányzati utasításra megpróbálta befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást. A „Putyin szakácsaként” is emlegetett vendéglátóipari és közétkeztetési vállalkozóról számos oknyomozó cikk állította, hogy ő koordinálja az orosz zsoldoscsoportok tevékenységét Ukrajnában, Szíriában, Líbiában és Fekete-Afrika több országában. Bár az orosz kormány tagadja, hogy köze lenne hozzájuk, maguk a zsoldosok arról beszéltek a Szabad Európa Rádiónak, hogy a Szíriában harcolókat egy rosztovi katonai bázison képezték ki a hadügyminisztérium emberei. A gyanú szerint a Wagner alapítója korábban az orosz titkosszolgálat speciális egységének tagja volt, és sajtóinformációk szerint a titkosszolgálat ma is támogatja a céget.

De miért küldene Putyin zsoldosokat Minszkbe?

Vlagyimir Dzsabarov, az orosz felsőház külügyi bizottságának alelnöke az RBK napilapnak elmondta, hogy Oroszország szempontjából „nincs értelme” felbérelni egy katonai magánszervezetet a fehérorosz helyzet destabilizálása érdekében, mert a két szomszédos ország között „testvéri” a kapcsolat. „Minek? Erre egyáltalán nincs szükség” - mondta, és félreértésről beszélt. Rámutatott, hogy a két szövetséges állam között nyitott a határ, és nem tudta megmondani, hogy mit kerestek a gyanúsítottak Fehéroroszországban.

Bár az orosz kormány rendszeresen és nagy vehemenciával szokott hazudni arról, hol avatkozik be külföldön katonai erővel vagy más eszközökkel (elég a Krímet vagy egyes nyugati választásokat említeni), de ezúttal tényleg nem igazán áll össze a fehérorosz rezsim sztorija.

Már az is érthetetlen, hogy ha valami titkos küldetésen vannak, akkor miért uniformis-szerű ruhákban vonulnak fel az orosz zsoldosok, arra pedig semmilyen épeszű magyarázat nem született eddig, hogyan tudna destabilizálni bármit 30 vagy akár 200 fegyveres. Arról nem is beszélve, hogy az orosz szenátornak abban is igaza van, hogy Lukasenka és Putyin szövetségesek, és bár előbbinek van némi mozgástere és néha bosszantja is Moszkvát, de Fehéroroszország alapvetően függ Oroszországtól.

A hír megjelenése után nem sokkal a Szabad Európa Rádió már előrukkolt vele, hogy kinagyították az elfogásról készült videót, és azon szudáni pénz és telefonkártya is látható a lefoglalt tárgyak között. Márpedig a Wagner harcol Szudánban is.

A magánhadsereget ismerő megfigyelők pedig azt állították, hogy a Wagner zsoldosai rendszeresen használták arra Fehéroroszországot, hogy elfedjék a valós utazási útvonalukat, illetve kikerüljék a világjárvány miatti lezárásokat. A logikus magyarázat szerint azért viselhettek katonai jellegű ruhát, miközben csoportosan utaztak, mivel tudták, hogy a belarusz hatóságok úgyis szemet hunynak a jelenlétük fölött.

Miről tudott Moszkva?

Miközben Moszkva szempontjából tényleg nem sok értelme lett volna egy ilyen akciónak, Lukasenka szempontjából annál hasznosabb most ez a botrány. Bár nem lehet kétséges, hogy megnyeri az augusztus 9-ei elnökválasztást, kicsit mégis megremegett Európa legsötétebb diktatúrája: soha nem látott utcai tüntetések és egyre bátrabb ellenzéki hangok jellemezték a kampányt, miután az országot 26 éve irányító Lukasenka elszámolta magát, és többek között tragikusan rosszul reagált a koronavírusra. Komoly kihívói is akadtak, akiket kénytelen volt börtönbe zárni, illetve a gyerekeik elvételével zsarolva külföldre kergetni.

Nagyon jól jön neki, ha a hátralévő másfél hétben nem ezekről szól majd minden, hanem az uralja a híreket otthon és külföldön, hogy akkor most Oroszország küldte azokat a katonákat vagy sem. Ha egyszerű hatósági vagy titkosszolgálati akció lett volna az elfogás, akkor biztosan nem verik nagy dobra, és nem mutogatják a tévében a rettegett wagnereseket alsógatyában a földre szorítva.

Ami kétségkívül nyílt szembeszegülés a nagy testvérrel, és ha ezt az akciót nem egyeztették előre Moszkvával, akkor az a két ország közti kapcsolat új mélypontját jelenti - ahogy azt most a nemzetközi hírügynökségek jósolják. De nem érdemes lebecsülni a posztszovjet titkosszolgák leleményességét, lehetnek még ebben a sztoriban meglepetések. (Reuters, RFERL, Moscow Times, MTI)