Pakisztán rakétákkal lőtte Afganisztánt

15 ember életét vesztette és 80-an megsebesültek egy afgán határtelepülésre mért pakisztáni rakétacsapásban – közölték afgán tisztségviselők. A helyi egészségügyi hatóságok szerint az afgán válaszcsapásban heten haltak meg és 31-en kaptak lőtt sebet a pakisztáni oldalon.

„Az afgán hadsereg megtorlásával kell majd szembe néznie a pakisztáni erőknek, ha folytatják rakétatámadásaikat Afganisztán területe ellen” – közölte a kabuli védelmi minisztérium.

A pakisztáni külügyminisztérium a csütörtök este történt támadásért afgán határőröket hibáztatott, akik állítása szerint először nyitottak tüzet civilekre és pakisztáni biztonsági erőkre. A minisztérium szerint a pakisztáni erők önvédelemből cselekedtek. Iszlámábád szerint a helyzetet később katonai és diplomáciai csatornákon keresztül sikerült elsimítani.

Csütörtökön egyébként pakisztáni csapatok érkeztek a Szpinboldakkal átellenes oldalon lévő Csaman határátkelőhöz, hogy kordában tartsák több száz pastu nemzetiségű tüntető tiltakozását a koronavírus-járvány nyomán elrendelt határzár ellen. Az erőszakossá fajuló megmozduláson három tüntető meghalt, amikor a biztonsági erők tüzet nyitottak rájuk.

A határvonal a pakisztáni, illetve az afganisztáni határ mentén élő pastu nemzetiség által lakott területen keresztül húzódva választ el családokat és törzseket. Sokan ingáznak a határon keresztül, de a Csaman átkelő lezárása miatt most nem tudnak munkába menni. A határt csak a kereskedelmi forgalomnak nyitották meg.

A két ország vitatott határvonalán ráadásul időnként előfordulnak összecsapások. Júliusban például az északkelet-afganisztáni Kunar tartományt érte pakisztáni rakétatámadás három ember életét követelve.

A halálos összecsapások csak fokozódtak, amióta Pakisztán 2017-ben kerítést kezdett emelni az Afganisztánnal közös határán. A két országot a britek által 1893-ban meghúzott, 2640 km hosszú, ún. Durand-vonal választja el egymástól, amit Afganisztán nem ismer el. Pakisztán ugyanakkor azt állítja, hogy a szomszédjának területi követelései vannak vele szemben, folytonos feszültségeket keltve ezzel a két ország között.

Emellett Kabul és Iszlámábád is régóta azzal vádolja a másikat, hogy szemet huny a szélsőségesek tevékenysége fölött az ellenőrizetlen határon.

Pakisztán részben azzal indokolta a határkerítés telepítését, hogy ezzel megakadályozza az iszlamisták afganisztáni területre való visszavonulását. De éppen Pakisztánt bírálja az USA és Afganisztán is azért, mert szerintük biztos hátországot nyújt a kabuli vezetés ellen harcoló, radikális iszlamistáknak.

Iszlámábád tagadja ezt, és azt állítja, hogy a karacsi tőzsde épülete elleni júniusi támadás elkövetői, a szakadár Beludzs Felszabadítási Hadsereg harcosai Afganisztán déli Kandahár tartományában rejtőzködnek, ahogy a pakisztáni tálibok terrorszervezete, a Tehrik-i-Talibán Pakisztán (TTP) emberei is. Az ENSZ szerint kb. 6500 pakisztáni szélsőséges bujkál Afganisztánban. (MTI)