Most csak egy raktár robbant fel Libanonban, de hamarosan maga az ország is széteshet

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell

"Hogy néz ki, amikor egy állam összeomlik?" - tette fel a költői kérdést a Foreign Policyban még július végén megjelent cikkében Steven A. Cook, még azelőtt, hogy egy Bejrútban a kikötő környékét letarolva felrobbant volna egy raktár, mintegy allegóriájaként az országban gyorsuló ütemben kibontakozó politikai gazdasági válságnak.

Libanon nemzeti zászlaja a kedd esti robbanás lökéshullámától berobbant kirakatüveg törmelékében.Fotó: Houssam Shbaro/Anadolu Agency via AFP

Libanont egykor a Közel-Kelet Svájcaként is emlegették, de ez olyan régen volt, hogy mára teljesen értelmét vesztette a hasonlat. Azóta lezajlott egy két évtizedes polgárháború, az országot párszor megszállták a szomszédai, és a szó hagyományos értelmében még most sem tekinthető szuverénnek: a meghatározó pártok szinte mind idegen hatalmak, Szíria és Irán, Szaúd-Arábia vagy Izrael szolgálatában állnak, és ez a négy ország lelkesen vívja itt proxyháborúit. A polgárháborút lezáró, a felekezetek közti hatalommegosztáson alapuló politikai rendbe eleve kódolt működésképtelenség és korrupció pedig 2019-re megtette hatását: akkorra összeomlott az ország pénzügyi rendszere. A libanoni nemzeti bank eleinte a dollárkészletek szigorú védelmével próbálta kivédeni a teljes összeomlást, amikor kötelezővé tette, hogy a dollárban hazautalt pénzeket is a helyi lírában fizessék ki. De még ez se volt elég az árfolyam védelméhez. A mesterségesen fixált árfolyam miatt hamarosan a feketepiacra terelődött a valutakereskedelem, fokozva a nyomást a lírára, mely így mostanra jelentősen vesztett az értékéből, a hitelminősítők pedig olyan bóvlikategóriába sorolták az országot, amely már csak egy lépésnyire van az államcsődtől.

A bankszektor összeomlása minden országban problémát jelentene, de Libanonban bankszektoron kívül nagyon más nincs is. Az ország szükségletei 80 százalékát importból kénytelen fedezni, gazdasága az ingatlankereskedelmen, a bankszektoron és a külföldön élő libanoniak hazautalásain alapul - ezeket a hazautalt pénzeket lehet immár kizárólag gyorsan értéktelenedő lírában felvenni. Abban a lírában, amely az elmúlt hónapokban 85 százalékot vesztett az értékéből, pont akkor, amikor a koronavírus miatt a külső környezet is kedvezőtlenül alakul.

Az ország helyzetét közben nehezíti, hogy egyrészt a hatalmon levők mindenféle reformot elutasítanak, pedig még akkor se lenne könnyű meggyőzniük nyugati hitelezőiket arról, hogy pénzeket utaljanak az Iránnal szövetséges, globálisan terrorszervezetnek tartott Hezbollah befolyása alatt álló kormánynak, amennyiben az hajlandó lenne végrehajtani az elvárt megszorításokat. Ezért nem ad pénzt az USA, és ezért ódzkodik Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, Irán két legnagyobb regionális riválisa is a segítségtől.

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem