Macron dühös helyiek előtt beszélt Bejrút romos utcáin arról, hogy a francia segítség nem kerül korrupt kezekbe

A francia segítség nem kerül korrupt kezekbe – ígérte a feldühödött libanoni tömegnek Emmanuel Macron francia elnök Bejrútban. Azt mondta, új politikai megállapodást szorgalmaz a libanoni vezetők között. „Valamennyi politikai erővel tárgyalni fogok, és új alkura fogom őket kérni. Azért vagyok itt, hogy új politikai alkut javasoljak nekik” – mondta a francia elnök.

Emmanuel Macron azután látogatott Bejrútba, hogy a libanoni főváros kikötői negyedében kedden nagy erejű robbanás pusztított, és a legutóbbi információk szerint legalább 135 ember meghalt és 5000 megsérült.

Macron a gyász jeléül fekete nyakkendőben és testőrök gyűrűjében látogatott el Bejrút lerombolt utcáira. „Látom az indulatot az arcukon, a szomorúságot. Ezért vagyok itt” – mondta bejrútiak egy csoportjának, kezet fogva velük a törmelékek borította utcán. A francia elnök több egészségügyi és más segélyt ígért Libanonnak, miközben a tömeg azt skandálta, hogy „Forradalmat!” és, hogy „A nép a rendszer bukását akarja”.

„Politikai változásra is szükség van. Ennek a robbanásnak egy új korszak kezdetét kell jelentenie” – mondta a francia elnök, aki a robbanás után az első külföldi vezetőként látogatott a libanoni fővárosba. Libanon az I. világháború után francia mandátumterület volt, és azóta is szoros a kapcsolat a két ország között.

Már a robbanás előtt, aminek a lökéshullámát több 100 km-re is lehetett érezni, súlyos gazdasági válság sújtotta Libanont. A bankok válságban vannak, a nemzeti valuta szabadeséssel zuhan, és egyre nőnek az adósságok.

Miután meglátogatott egy, a robbanás által megrongált gyógyszertárat, Macron azt mondta: „Megértem a haragjukat. Nem azért vagyok itt, hogy aláírjak egy biankó csekket (…) a rendszernek.”

A kikötőben tárolt 2750 tonnányi ammónium-nitrát robbanása után 300 ezren váltak hajléktalanná a csődben lévő országban, ahol a lakosság közel fele amúgy is a szegénységi küszöb alatt él.

A francia elnök először a robbanás által letarolt kikötőbe látogatott el, ahol egy francia mentő elmondta, hogy jó esély van arra, hogy találnak túlélőket. Továbbra is több tucatnyi ember szerepel az eltűntek listáján.

Macron közölte, hogy Franciaország európai és szélesebb nemzetközi együttműködést kíván szervezni, miközben világszerte egyre szaporodnak a kezdeményezések, elsősorban a külföldön élő libanoniak körében.

Szerdán Marván Abbud, Bejrút kormányzója apokaliptikusnak nevezte a helyzetet a fővárosban, ahol a kormány két hétre szükségállapotot rendelt el. A robbanás tovább növelte a libanoniak dühét, akik 2019 végén hetekig tüntettek az utcán, mert elegük lett az egész politikai osztályból.

Az októberi tüntetések egyik fő ereje, a Nemzeti Tömörülés nyílt levelében arra kérte Macront, hogy az áldozatoknak szánt nemzetközi segélyt „az állami intézményekkel ellentétben az átláthatóságukról és hatékonyságukról tanúbizonyságot tett civil társadalom szervezetei oszthassák szét”.

Michel Aun libanoni elnökkel, Haszán Diáb kormányfővel és Nabih Berrivel, a parlament elnökével folytatott tárgyalása után a francia elnök a korrupció elleni harchoz szükséges reformok véghezvitelét és átláthatóság megvalósítását szorgalmazta a gazdasági életben. Azt mondta: „Több hónapja, sőt több éve tartó politikai, erkölcsi, gazdasági és pénzügyi válság van az országban. Ez súlyos politikai felelősséget von maga után. (…) Azért jöttem, hogy a francia nemzet támogatásáról biztosítsam a libanoni népet.” (via MTI, Euronews)