Fejenként 24 év börtönt kaptak azok a venezuelai katonák, akik megpróbálták megdönteni Maduro elnök hatalmát
Egy venezuelai bíróság egyenként 24 év börtönre ítélt tizenöt lázadó venezuelai katonát azért a fuccsba ment partraszállási kísérletért, amelyet két volt amerikai kommandós részvételével hajtottak végre, hogy elfogják Nicolás Maduro elnököt és megdöntsék hatalmát, közölték pénteken a caracasi hatóságok.
Két katonára, Luke Denmanra és Airan Berryre a múlt héten szabtak ki 20 évi börtönbüntetést ugyanezért a május eleji műveletért, ahol a katonákat azonnal elfogták, amikor partra szálltak az ország karib-tengeri partján fekvő Macuto városánál, alig egy órányi útra a főváros Caracastól.
Tarek William Saab venezuelai főügyész az újabb elítéltek között van Antonio Sequea százados, aki a vád szerint a művelet parancsnoka volt. Azt állítja, hogy a vádlottak "elismerték felelősségüket" az ellenük felhozott "terrorizmus, lázadás és összeesküvés" vádpontokban. Összesen 82 embert vettek őrizetbe.
Maduro elnök szerint az összeesküvők meg akarták őt ölni, és Juan Guaidó ellenzéki vezetőt akarták a helyébe emelni. Caracas emellett azzal vádolta meg Donald Trump amerikai elnököt, hogy közvetlen felelősség terheli őt az akcióért, amelyben nyolc támadót állítólag megöltek.
A támadást a venezuelai vezető úgy minősítette, hogy az "felújított változata" volt az 1961-es disznó-öbölbeli inváziónak, amikor kubai emigránsok az amerikai kormány titkos finanszírozásával és irányításával megpróbálták megdönteni Fidel Castrónak, a kubai forradalom vezetőjének hatalmát.
Az inváziós alakulatot a szomszédos Kolumbiában készítették fel, a venezuelai elnök ügynökei azonban megneszelték a készülő akciót, és a partraszállás helyszínén már várták a fegyvereseket. A két amerikai zsoldos Caracas szerint a floridai székhelyű Silvercorp biztonsági cég alkalmazottja volt, amelyet Jordan Goudreau amerikai zöldsapkás katona vezetett.
Washington és Bogotá egyaránt tagadták, hogy közük lett volna az inváziós kísérlethez.
A Trump-kormány az elmúlt években mindent megpróbált, hogy eltávolítsa az általa diktátornak minősített, hatalmát szerinte illegitim módon birtokló Nicolás Madurót. Washington újabb és újabb szankciókkal sújtja a latin-amerikai ország vezetését, idén márciusban pedig "kábítószer-terrorizmus" címén vádat is emelt Maduro ellen, aki 2013-ban került hatalomra, politikai elődje, Hugo Chávez halála után. A Maduro vezette rezsim, amely évek óta tartó mély politikai és gazdasági válságba sodorta Venezuelát, Kuba, Kína és Oroszország támogatását élvezi. (MTI)