Megalakult az Ellenzéki Együttműködés nevű szervezet, és közzétette javaslatait az egészségügy fejlesztésére

Nem váltott ki nagy visszhangot a veszélyhelyzet közepén, május 2-án kiadott facebookos közlemény, amely tudatta a világgal az Ellenzéki Együttműködés (esetlen, de büszkén használt betűszóval: ELEGY) megalakulását.

A Magyar György ügyvéd vezette összefogáshoz csatlakozott a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom, illetve féltucatnyi többé-kevésbé ismert egyesület, a Számoljuk együtt, a Civilek a Demokráciáért, a Főnix Mozgalom, a Fehér szalag, a Nyomtass Te is és a Társadalmi Kerekasztal, valamint kommunikációs platformjával az aHang.

Most már elérhető a honlapjuk is, amelyen saját történetüket úgy írták le, mint ami „2018 végén a rabszolgatörvény elleni közös ellenzéki megmozdulások koordinálásával indult pártok, civilek és szakszervezetek részvételével, majd folytatódott 2019 közepén a budapesti és ferencvárosi előválasztást megszervező – civilekből és az összes ellenzéki párt képviselőiből álló - Civil Választási Bizottság működésével.”

Mit akarnak elérni?

• Országos előválasztási felkészülést a következő választásra;
• minden szavazókörben legyen legalább egy független vizsgálóbizottsági tag és ellenőr;
• megtalálni az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét egy karizmatikus vezető személyében, akit mindenki elfogad és támogat;
• technikai ellenzéki összefogást első lépésként a Fidesz leváltása érdekében a pártokat és a függetleneket, civileket egy asztalhoz ültetve;
• és egy digitálisan és telefonon lebonyolítható előválasztási és népszavazási rendszer létrehozását.

Mindezeken túl az is vállalják, hogy „szakmailag megalapozott politikai és szakpolitikai megoldásokat dolgozunk ki az aktuális és hosszú távú kihívásokra az egészségügy, oktatásügy, közigazgatás, előválasztás, szociális és nyugdíjügyek, valamint gazdaságirányítás terén.”

Az első szakbizottság

Vasárnapi közleményük szerint Mellár Tamás korábbi KSH-elnök és fideszes politikus, 2018 után párbeszédes ellenzéki képviselő alapította meg az ELEGY szakmai bizottságait, amelyek közül először az egészségügyi mutatkozott be.

Ennek vezetői Falus Ferenc volt tisztifőorvos és volt főpolgármester-jelölt, illetve Pusztai Erzsébet, aki orvosként lett MDF-es képviselő, majd rövid ideig az első Orbán-kormány államtitkára. A civil szakembereket és az ellenzéki pártok szakértőit tömörítő Egészségügyi Szakbizottság

„elsődleges feladata a magyar egészségügy megvalósítható jövőképének felvázolása.”

„Célunk olyan, közösen kidolgozott és elfogadott szakmai állásfoglalások megfogalmazása, melyek biztosítják a NER-rel kritikus ellenzék politikusai számára a közös szakpolitikai fellépés szakmai alapját, továbbá javaslatokat a jövő döntéshozói számára” - olvasható az állásfoglalásban, amelyet aláírt a DK, a Jobbik, az LMP, a Liberálisok, a Momentum, az MSZP és a PM egy-egy képviselője is. Ennek öt pontja a következő:

• Magyarországon az egészségügyi kiadások jóval az európai uniós átlag alatt vannak, és ez a különbség inkább nő, mint csökken. Ezen a téren hazánk a sereghajtók között van. Ennek oka nem abban keresendő, hogy a magyarok egészségesebbek lennének a többi uniós állampolgárnál. Ellenkezőleg! Az egészségügy finanszírozásában ne a „maradvány-elv” érvényesüljön, hanem az egészségügyi költségvetés a GDP mértékében legyen meghatározva. Az egészségügyi közkiadások GDP-arányos részesedését 4 év alatt az európai átlag szintjére kell emelni. Magyarországon az egészségügyi kiadások mintegy kétharmada származik állami forrásból. A költségek fennmaradó egyharmadát zsebből fizetik a magyarok. A jövőben a lakossági kiadások arányát le kell szorítani, és a közkiadások mértékét meg kell emelni.
• Az utóbbi években több ezer orvos és több tízezer ápoló „menekült” külföldre a jobb élet reményében. Erre a problémára nem egészségügyi dolgozók külföldre utazásának korlátozása a megoldás, hanem a megfelelő munkakörülmények, és főleg a tisztességes bérezés megteremtése. Az egészségügyi dolgozóknak ne csak ígérgessék a béremelést, hanem ennek fedezete látható legyen a költségvetésben is. Az egylépcsős béremelés után pedig garantálni kell, hogy az egészségügyi ágazat dolgozóinak bére minimum öt éven át az átlagos bérnövekedést meghaladó módon növekedjen.
• Az egészségügyi ellátórendszer első számú védelmi vonala az alapellátási rendszer. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvényben az áll, hogy „az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés, a betegségek megelőzése, felismerése és gyógyítása alapvető nemzeti érdek”. Ennek alapján elvárható, hogy az állam a színvonalas és mindenki számára egyformán elérhető egészségügyi alapellátás megteremtését és fenntartását elsőrendű feladatának tartsa, és ennek megfelelően az a mindenkori költségvetésben külön soron jelenjen meg. Ennek részeként a csoportpraxisok kialakítására, támogatására is el kell különíteni forrásokat.
• Szakmai konszenzus van abban, hogy az egészségügyi szakhatósági rendszer önállóságát vissza kell adni, és annak háttérintézményeit újra kell szervezni.
• Magyarország az egészségmegőrzés tekintetében nagyon rosszul áll. Prevenciós programokat kell indítani: törekedni kell az egészséges környezet biztosítására, minél szélesebb körben elérhetővé kell tenni szűrővizsgálatokat, és el kell érni, hogy mindenki számára biztosítható legyen az egészséges életmód és táplálkozás.