A svéd járványügyi főnök e-mailben latolgatta, megéri-e bezárni az iskolákat, ha így 10 százalékkal kevesebb idős fertőződik meg

Svédország az európai országok többségéhez képest kezdettől fogva lazábban kezelte a koronavírus-járványt, közel sem hoztak annyi korlátozó intézkedést, mint máshol. Az általános értelmezés szerint ezzel a nyájimmunitás elérésére törekedtek, vagyis arra, hogy viszonylag gyorsan a népesség nagy százaléka essen át a fertőzésen, váljon immunissá, így majd a kór kisebb eséllyel jut el a veszélyeztetett csoportokhoz.

Anders Tegnell, a svéd járványügy vezetője többször tagadta, hogy a nyájimmunitás lett volna a céljuk, de kitartott amellett, hogy hosszú távon nem lehet bezárni az embereket, ezért más, fenntartható megoldást kell keresni.

A most nyilvánosságra került levelezései alapján azonban Tegnell egyáltalán nem zárkózott el a nyájimmunitás gondolatától. Márciusban például továbbította egy nyugdíjas orvos levelét a svéd egészségügyi ügynökség vezetőjének arról, hogy kontrollált körülmények között meg lehetne fertőzni az önként jelentkező embereket.

„Az egyik szempont, hogy nyitva tartsuk az iskolákat, és így gyorsabban elérjük a nyájimmunitást” - fűzte hozzá Tegnell az ügyről beszámoló Guardian cikke szerint. A levelezésre rátette finn kollégáját is, aki azt írta, ők is gondolkodtak ezen, de elvetették, mert a gyerekek hosszú távon megfertőznék az idősebb korosztályok tagjait. Hozzátette, hogy Finnországban úgy számoltak, az iskolák bezárása tíz százalékkal csökkentené a fertőzés terjedését az idősek körében.

„Megérheti ez 10 százalék miatt?”- kérdezett vissza Tegnell, akinek a leveleit egy svéd újságíró hozta nyilvánosságra, miután közérdekű adatokként megkapta őket. Tegnell ennek ellenére ragaszkodik hozzá, hogy nem a nyájimmunitást tűzte ki célul: „egy lehetséges, nem pedig egy kívánt hatásról beszéltem” - mondta. Svédországban végül a 16 évnél idősebb gyerekeket küldték haza, a többieknek rendes tanrend szerint kellett iskolába járniuk.

Egy másik levélben Tegnell arra kérte elődjét és a kormány egészségügyi tanácsadójat, Johan Gieseckét, hogy modellezze, mi lenne, ha a fertőzés végigfutna a népességen.

Az Aftonbladet svéd lap szerint Tegnell több mint 200 levelezést törölt a fiókjából, amelyek egy részét kormányzati alkalmazottakkal, szakértőkkel és Gieseckével folytatta. Az emailek január és április közt keletkeztek, de nem tudni, mikor törölte őket.

Tegnell erre azt mondta, valószínűleg olyan levelekről van szó, amiket nem volt indokolt megőrizni.

Akár stratégiai cél volt a nyájimmunitás, akár nem, messze nem sikerült elérniük, pedig az iskolák mellett nyitva tartották a boltokat, a kocsmákat, az éttermeket és a konditermeket is. A nagyobb létszámú összejöveteleket sem tiltással, inkább ajánlásokkal próbálták elkerülni.

A svéd modell kritikusai általában azzal érvelnek, hogy népességarányosan jóval többen haltak bele a vírus okozta betegségbe, mint más, szigorúbb megközelítést választó skandináv államokban. Ugyanakkor Svédországban sem következett be olyan katasztrófa, mint a szigorú lezárásokat bevezető Spanyolországban, Olaszországban vagy az Egyesült Királyságban.

A napi halálozási szám csökkenő tendenciát mutat Svédországban, június közepe óta stabilan 100 alatt van, és az utóbbi hetekben a 20-at is alig lépi át.