Szűkmarkú lett és a tervezettnél is jóval kevesebbeket ért el a kormány munkahelyvédelmi támogatása

A koronavírus-járvány a világ összes gazdaságát megviselte, és a kormányok mindenhol igyekeztek különféle eszközökkel segíteni a bajba jutott munkavállalóknak. És ugyan a magyar kormány is azt ígérte, hogy mindent meg fog tenni a munkahelyek megvédéséért, a G7 elemzése szerint csupán a tervezett összeg töredékét fordították erre a célra.

Pedig a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium áprilisban még azt állította, hogy 1200 milliárd forinttal fogják támogatni a munkahelyek megtartását, illetve újak létrejöttét, míg a Qubit által májusban bemutatott minisztériumi prezentációból kiderült, hogy 220 milliárdot szántak csak az állások megőrzésére. 

A magyar kormány két eszközzel állt elő: az egyik a német mintára megszülető, de ahhoz képest bonyolultabb és szigorúbb csökkentett munkaidős munkahelyvédelmi bértámogatás, mely szerint három hónapig a 15-75 százalékos munkaidő-kiesés 70 százalékát fizeti az állam, a minimálbér kétszeresének megfelelő összegig. 

A másik eszköz a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor bértámogatása, melynek lényege az volt, hogy a kutatói bérek felét, de maximum havi bruttó 319 ezer forintot fizetett ki az állam a kutatóknak maximum három hónapon át.

Mint a G7 is írja, a csökkentett munakidős konstrukciónak a sok korlátozás és bonyolult szabályok miatt meglehetősen vegyes volt a fogadtatása. A lap most arra volt kíváncsi, hogy mennyien vették igénybe ezeket az eszközöket. Mivel azt még nem tudni, hogy végül hányan részesülnek ezekből a támogatásokból, a G7 a jóváhagyott igények adataival számolt, melyet a legtöbb kormányhivataltól megkaptak (bár nem mindenhonnan.)

Ez alapján írnak arról, hogy a kormány a jelek szerint alaposan elszámolta magát, feltehetően a feltételek miatt is, de sokkal kisebb mértékben vették igénybe a cégek a támogatásokat, mint ahogy arra a kormány számított. 

A megítélt támogatások összege eddig 43 milliárd forint, és nem lehet arra számítani, hogy a támogatási időszak utolsó hónapjában, augusztusban ez meredeken emelkedjen, hiszen már júliusban is erősen csökkent mind az igénylések, mind a jóváhagyások száma. 

A bizonytalan tényezőket is figyelembe véve arra jutott a G7, hogy a kormány végül jó, ha 50 milliárd forintot költ idén a veszélybe került munkahelyek megmentésére, ami alig több mint a tervezett összeg ötöde. 

Ráadásul ebben a támogatási számba beletartoznak a kutatói bértámogatások is, ahol viszont semmi más feltétel nem volt támasztva, minthogy a támogatás időtartamával megegyező ideig tovább kell foglalkoztatni a kutatókat, nem számított, hogy bezuhant-e a cég teljesítménye, vagy sem. Azaz a kutatói szektor kapott egy jelentős bértámogatást a kormánytól három hónapra, ami a lap szerint inkább az innovációval foglalkozó cégek állami támogatásának tekinthető, és nem kármentésnek. Ugyan nem sikerült megkapniuk a kormánytól a támogatott cégek listáját, de a G7 szerint de mivel a vállalati innováció nagyrészt a multik itt végzett (vagy sokszor csak Magyarországra lekönyvelt) k+f tevékenységéről szól, 

ez a bértámogatási eszköz a külföldi vállalkozások állami támogatására lehetett leginkább alkalmas. 

Mindenesetre ha a kutatói támogatásokat is a koronavírus elleni mentőcsomag részének tekintjük, mint ahogy a kormány teszi, akkor György László államtitkár szerint 226 ezer munkavállaló munkahelyének megtartását támogatta az állam, ami az első negyedéves foglalkoztatási adatok alapján azt jelenti, hogy csak minden huszadik magyar munkavállalót támogatott a kormány, ami rendkívül alacsony számnak számít a nemzetközi összevetésben: Németországban például minden ötödik, Ausztriában minden harmadik munkavállaló kapott az eleve nagylelkűbb támogatásokból. 

Azok az OECD-országok (az országok többsége amúgy ilyen), amelyik közöl adatokat a járvány idején bevezetett munkahelytámogatási rendszerről, csak Lettországban hasonlóan alacsony a támogatottak mértéke. 

A G7 szerint azt is látni, hogy országon belül is nagyok az eltérések, az eleve tehetősebb észak- és nyugat-dunántúli megyékben és a fővárosban magasabb volt a támogatottak aránya, míg a szegényebb megyékben alacsony. Ez a lap szerint összefügghet azzal, hogy a legnagyobb járműipari cégek ezekben a megyékben vannak jelen, és itt sokszor erősebb a turizmus is. 

A napokban derült ki az is, hogy hiába fizetnek be erre rengeteg pénzt az államnak a munkavállalók, a kormány csak töredékét osztja vissza a bajba jutott embereknek