Szűkmarkú lett és a tervezettnél is jóval kevesebbeket ért el a kormány munkahelyvédelmi támogatása
A koronavírus-járvány a világ összes gazdaságát megviselte, és a kormányok mindenhol igyekeztek különféle eszközökkel segíteni a bajba jutott munkavállalóknak. És ugyan a magyar kormány is azt ígérte, hogy mindent meg fog tenni a munkahelyek megvédéséért, a G7 elemzése szerint csupán a tervezett összeg töredékét fordították erre a célra.
Pedig a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium áprilisban még azt állította, hogy 1200 milliárd forinttal fogják támogatni a munkahelyek megtartását, illetve újak létrejöttét, míg a Qubit által májusban bemutatott minisztériumi prezentációból kiderült, hogy 220 milliárdot szántak csak az állások megőrzésére.
A magyar kormány két eszközzel állt elő: az egyik a német mintára megszülető, de ahhoz képest bonyolultabb és szigorúbb csökkentett munkaidős munkahelyvédelmi bértámogatás, mely szerint három hónapig a 15-75 százalékos munkaidő-kiesés 70 százalékát fizeti az állam, a minimálbér kétszeresének megfelelő összegig.
A másik eszköz a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor bértámogatása, melynek lényege az volt, hogy a kutatói bérek felét, de maximum havi bruttó 319 ezer forintot fizetett ki az állam a kutatóknak maximum három hónapon át.
Mint a G7 is írja, a csökkentett munakidős konstrukciónak a sok korlátozás és bonyolult szabályok miatt meglehetősen vegyes volt a fogadtatása. A lap most arra volt kíváncsi, hogy mennyien vették igénybe ezeket az eszközöket. Mivel azt még nem tudni, hogy végül hányan részesülnek ezekből a támogatásokból, a G7 a jóváhagyott igények adataival számolt, melyet a legtöbb kormányhivataltól megkaptak (bár nem mindenhonnan.)
Ez alapján írnak arról, hogy a kormány a jelek szerint alaposan elszámolta magát, feltehetően a feltételek miatt is, de sokkal kisebb mértékben vették igénybe a cégek a támogatásokat, mint ahogy arra a kormány számított.
A megítélt támogatások összege eddig 43 milliárd forint, és nem lehet arra számítani, hogy a támogatási időszak utolsó hónapjában, augusztusban ez meredeken emelkedjen, hiszen már júliusban is erősen csökkent mind az igénylések, mind a jóváhagyások száma.
A bizonytalan tényezőket is figyelembe véve arra jutott a G7, hogy a kormány végül jó, ha 50 milliárd forintot költ idén a veszélybe került munkahelyek megmentésére, ami alig több mint a tervezett összeg ötöde.
Ráadásul ebben a támogatási számba beletartoznak a kutatói bértámogatások is, ahol viszont semmi más feltétel nem volt támasztva, minthogy a támogatás időtartamával megegyező ideig tovább kell foglalkoztatni a kutatókat, nem számított, hogy bezuhant-e a cég teljesítménye, vagy sem. Azaz a kutatói szektor kapott egy jelentős bértámogatást a kormánytól három hónapra, ami a lap szerint inkább az innovációval foglalkozó cégek állami támogatásának tekinthető, és nem kármentésnek. Ugyan nem sikerült megkapniuk a kormánytól a támogatott cégek listáját, de a G7 szerint de mivel a vállalati innováció nagyrészt a multik itt végzett (vagy sokszor csak Magyarországra lekönyvelt) k+f tevékenységéről szól,
ez a bértámogatási eszköz a külföldi vállalkozások állami támogatására lehetett leginkább alkalmas.
Azok az OECD-országok (az országok többsége amúgy ilyen), amelyik közöl adatokat a járvány idején bevezetett munkahelytámogatási rendszerről, csak Lettországban hasonlóan alacsony a támogatottak mértéke.
A G7 szerint azt is látni, hogy országon belül is nagyok az eltérések, az eleve tehetősebb észak- és nyugat-dunántúli megyékben és a fővárosban magasabb volt a támogatottak aránya, míg a szegényebb megyékben alacsony. Ez a lap szerint összefügghet azzal, hogy a legnagyobb járműipari cégek ezekben a megyékben vannak jelen, és itt sokszor erősebb a turizmus is.
A napokban derült ki az is, hogy hiába fizetnek be erre rengeteg pénzt az államnak a munkavállalók, a kormány csak töredékét osztja vissza a bajba jutott embereknek.