A külügyi államtitkár úgy próbálta megvédeni a lélegeztetők horribilis árát, hogy mindenről beszélt, de valahogy pont az árakról nem

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

Nem lehet azt állítani, hogy Menczer Tamás a maga módján nem készült fel a péntek esti Hír TV-s interjújára. A Külügyminisztérium tájékoztatásért felelős államtitkár pont ugyanazt mondta fel, amit előző nap a köztévében is. A témák is ugyanazok voltak, amikkel a külügy magára irányította a figyelmet a nyár végén: Szijjártó korrupicógyanús nyaralása, méregdrága lélegeztetők és az otthoni munka megtiltása a Külügyminisztériumban. De a jelek szerint az adófizetpk pénzéből fenntartott köztévé mostanra jóval szervilisebb lett a Hír TV-nél. 

Tegnap már írtunk arról, hogyan kelt minisztere védelmére Menczer, de tényleg érdemes egy kicsit alaposabban megnézni a tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár produkcióját. 

Csütörtökön a köztévé riportere rendesen alákérdezett („Továbbra is magánügynek tekintik-e, hogy kivel és/vagy hol tölti a nyaralását egy kormánytag?”), nem említve sem ő, sem egyébként a köztévé egyetlen műsora sem eddig azt a nem elhanyagolható tényt, hogy Szijjártó Pétert az állammal sokmilliárdos üzletet kötő Szíjj László jachtján fotózta le az Átlátszó. Menczer pedig így aztán úgy beszélhetett, mintha egy sima nyaralásról lett volna szó, amihez senkinek semmi köze, magánügy, lépjünk tovább. 

A Hír TV-s műsorban ugyanezt a témát valódi újságírói kérdésekkel boncolgatta Földi-Kovács Andrea. 

„Ami a nyár végén a legnagyobb vihart kavarta, hogy Szijjártó Péter külügyminisztert lefényképezte az Átlátszó.hu munkatársa egy motorcsónakból az Adrián, egy Szíjj László által használt jachton. Mivel magyarázzák ezt az utat?”

Menczer itt is pont ugyanazt elmondta, amit a köztévében, vagyis Szijjártó minden szabályt betart és magánügy, lehetett volna ugrani, de Földi-Kovács visszakérdezett:

„Világos, de ugye közfeladatot lát el a külügyminiszter úr. Ön egyáltalán nem tartja aggályosnak azt, hogy egy olyan jachton nyaralt a családjával és a barátaival, amely épp egy kormányközeli vállalkozónak a tulajdonában van?”

Az államtitkár válasz helyett máshonnan közelítette meg a kérdést, és elmondta, amit a köztévében is, hogy Szijjártót azért támadják a családi nyaralásával, mert „a munkájába semmivel nem tudják megfogni”. 

De Földi-Kovács ragaszkodott még a témához, felemlegetve, hogy a nemzetközi sajtó, éppen most a Deutsche Welle írt az ügyről, azzal a kommentárral, hogy a magyar politikai elit, így a kormánytagok is fényűző életvitelt élnek. Aztán feltette a kérdést:

„Fizetett a külügyminiszter úr ezért az útért?

A külügyminiszter úr a nyaralásával kapcsolatban ilyen részleteket velem sem osztott meg. Azt természetesen elmondta, hogy semmilyen formában nem érintett közpénzt ez az út. A németekre visszatérve pedig hadd mondjam azt, hogy propagandában mindig erősek voltak.”

Ezek után áttértek arra, hogy a külügy miért nem engedélyzi az otthoni munkát járvány idején, amikor azt nagy cégek is meg tudják oldani, majd jött a külügy érdemi tevékenységére, amiről Menczer ugye eleve azt mondta, hogy Szijjártót a munkájában aztán nem lehet megfogni. 

A köztévében az ezzel kapcsolatos kérdés így hangzott egy nappal korábban:

„Azt írja az egyik portál, hogy az EU összes tagállama közül Magyarország költött a legtöbbet lélegeztetőgép beszerzésre, még akkor is, ha mennyiségban vagy darabszámban vagy kilogrammban kevesebbet vásároltak. Hogyan jön ki a matematika?”

Ez a Direkt 36 cikke volt, a 444-en jelent meg. „A kormány dicsekedett a lélegeztetőgépek vásárlásával, mégis ők kötötték a legrosszabb üzletet Kínával az egész EU-ból” című cikk arra jutott az Eurostat adatai alapján, hogy más európai országok jóval kedvezőbb áron szereztek be eszközöket, mint mi a kínai barátainktól. 

Menczer a köztévében azt mondta, hogy nem lehet kilóra mérni a lélegeztetőket, nem egy zsák krumpliról van szó. De nagyon igyekezett kerülni, hogy az árak összehasonlításába belemenjen, a köztévés riporter pedig nem is feszegette a dolgot. 

A Hír TV-ben Földi-Kovács azzal nyitotta a témát, hogy vajon mennyiben szolgálja Magyarország érdekeit, hogy Európában mi szereztük be szinte a legdrágábban a lélegeztetőgépeket. Íme az első kétperces államtitkári magyarázkodás, amiben arcátlannak nevezi Menczer a vádat, hogy a magyar kormány túl sok lélegeztetőt szerzett be túl drágán, de egyetlen egy számot sem mond az árról:

Újabb menet, Földi-Kovács konkrétan rákérdez, hogy mennyit költöttek lélegeztetőgépekre. De elárulja-e az államtitkár? 

Közben hivatkozik egy másik cikkünkre, miszerint mi is kénytelenek voltunk elismerni, hogy milyen nagyszerű lélegeztetőket vett a kormány. A cikkben valóban végigvettük, hogy a beszerzett követhethetetlenül sok típus közül melyik lehet megfelelő intenzíves kezelésre, és melyik nem, messze nem mindegyik. Ráadásul több esetben nem lehet tudni, hogy melyik típusból mennyit vettünk. 

Talán elkerülte Menczer figyelmét, de a cikk arról is szól egyébként, hogy annak ellenére rendelte messze túl magát a minisztérium, hogy hamar lekötöttek annyi mennyiséget, amenyire a szakemberek által a lehető legrosszabb forgatókönyv alapján szükség lett volna. (Rövid matek: itthon a járvány előtt volt 2000 lélegeztető. Szakemberek szerint a legrosszabb esetben lett volna szükség 8000-re. A különbség 6000 darab. Az állami kórházellátó beszerzett 2500-at. Így 3500-ra lett volna még szükség. A külügy a 3500 helyett vett 16 ezret, „a biztonság kedvéért”.) 

Akkor talán harmadszor elhangzik konkrét szám:

A Menczer által említett cikkben arról is írunk, hogy a külügy nagyon magas átlagáron szerzett be lélegeztetőket. Miközben például a magyar állami kórházellátónál az eszközök átlagára 11 millió alatti, a külügynél ez majdnem a duplája volt, ugyanabban az időszakban. 

A 16 ezer darab lélegeztetőt a külügy 300 milliárd forintért vette meg. Ha a kórházellátó áraival sikerült volt az üzletet lebonyolítani, akkor 128 milliárd forinttal kevesebbet fizettünk volna. 

Hogy milyen irgalmatlan mennyiségű lélegeztetőt halmoztak fel az országban, azt jól mutatja a Hír TV műsor közben bemutatott grafikonja. 

Vagyis ennyire senki nem rendelte túl magát. 

Vélhetően nem azért, mert nem volt rá pénzük, vagy azóta ne tudtak volna lélegeztetőt venni. A Magyarország lévő több, mint 20 ezer lélegeztető működtetésére egyébként nem is lenne elég szakember. 

Magyarországon az első hullámban egyszerre legtöbben 80-an voltak lélegeztetőn. Amikor pedig a legtöbb aktív fertőzött volt május 4-én (2055), akkor 55-en szorultak külső lélegeztetésre. Nehéz elképzelni olyan katasztrófát, hogy a második hullámban nem 80-an, hanem 20 ezren lesznek lélegeztetőn. 

Menczer érve, hogy kilóban nem lehet összehasonlítani a lélegeztetőket, jól hangzik. De a nemzetközi kereskedelmi adatokban így szerepel. Persze lehet, hogy a németek ócska gépeket vettek bagóért, mert nekik az is jó, míg mi szupertechnikát, érthetően olcsóbban. De vegyünk egy például. A szlovén kormány ugyanazt a típust ugyanattól a gyártól átváltva 12,7 millió forintos átlagáron vette meg, a magyar 17 millióért. Ott korrupció miatt nyomozás folyik az ügyben, mert a 12,7 milliót is sokallták. Nálunk nem nyomoz az ügyben a rendőrség. 

A Direkt cikke szerint Magyarország a koronavírus csúcsán, idén áprilisban például Olaszországnál több mint tízszer, Németországnál pedig ötvenszer magasabb egységárat fizetett a Kínából érkező lélegeztetőgépekért. 

Erre is rákérdezett Földi-Kovács. És Menczer végre mondott egy számot. Mégpedig azt, hogy Korózs Lajos legutóbb 7 percet beszélt a lélegeztetőkért, márpedig ő lebukott a múltkor egy kamuvideóval, és amúgy is lejáratódtak már az MSZP-s politikusok.

A teljes beszélgetés itt nézhető meg: