Átmenetileg el lehet engedni a költségvetési hiányt és az államadósságot, de 2022 után kötelező lesz visszafordulni az egyensúly és növekedés bevált receptjéhez - hangsúlyozta a jegybankelnök hétfőn megjelent írásában, a Növekedés.hu-n.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁAK) a múlt héten megduplázta a költségvetés várható hiányára vonatkozó előrejelzését. Tájékoztatásuk szerint a korábban becsült 1890 milliárd forintnál 1710 milliárd forinttal több, 3600 milliárd forint lesz az év végén az államháztartás hiánya.
Most Matolcsy György kiemelte, hogy a magyar gazdaságtörténetben példátlan pénzügyi forrásbőség lép fel az EU-ból, az MNB programjai révén, a bankrendszerből, valamint a családi és vállalkozói megtakarításokból. A forrásbőség igazi kockázatát azok a költések jelentik, amelyeket nem hangoltak össze versenyképességi fordulattal, „ha nem vigyázunk, megismétlődhet az 1970-es évtized kudarca: külső eladósodás egy fenntarthatatlan gazdasági szerkezet fenntartásáért” - írta.
Megismételte, hogy a következő évtized megnyeréséhez a legfontosabb a társadalmi együttműködés megőrzése és a politikai stabilitás fenntartása. Ehhez az évtized várható természeti, egészségügyi, gazdasági és pénzügyi válságait mind jól kell kezelni, „hasonlóan a Covid19 támadásának első hullámához”.
A jegybankelnök ismételten hosszú távon fenntartható felzárkózási modellt sürgetett, és úgy vélte, bár a mai magyar gazdasági modell már jelentős mértékben ilyen, de még sok a hiányzó láncszem. „Legfontosabb, hogy még nem rendelkezünk világos jövőképpel” - állapította meg, és újból azt javasolta, hogy ez legyen Ausztria gazdasági fejlettségi szintjének, életszínvonalának és életminőségének utolérése. „Ez ugyan nem történhet meg 2030-ig, de világos menetrend kell a következő 20-25 évre: ennek hiányában az a történelmi kockázat vár ránk, hogy ez a felzárkózás soha nem megy végbe” - fejtette ki.
Matolcsy György hiányolta a világos jövőkép mellett annak megvalósítási stratégiáját is, amire megoldás lehet szerinte a teljes versenyképességi fordulat, és javasolta, hogy a stratégia célja az évente egy hely javítása legyen az MNB Versenyképességi rangsor magyar helyezésén. „Így a 9. helyre jöhetünk fel 2030-ra” - jelezte, megjegyezve, hogy ilyen, programozott menetrend nélkül nagy a kockázata annak, hogy még ennél szerényebb célokat sem ér el az ország.