A járvány szempontjából érthetetlen, miért kivételezünk a visegrádi országokkal a határokon

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Még hatályba sem lépett a határzár, ami a kormány szándékai szerint lassítaná a koronavírus terjedését, hétfőn máris bejelentették, hogy három ország kivételes elbánásban részesül. 

Így azok a csehek, lengyelek és szlovákok, akik már korábban lefoglalták a szállásukat Budapesten, öt napnál nem régebbi negatív koronateszttel beléphetnek az országba. Külföldi állampolgárok alapesetben nem jöhetnek Magyarországra, hacsak nem kapnak rendőri felmentést a tilalom alól. (A külföldön élő magyar állampolgárokra karantén vár, amiből csak itthon elvégzett koronateszttel szabadulhatnak. Ilyen értelemben még rájuk is szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a visegrádi országok lakóira.) 

De vajon mennyire indokolható járványügyi szempontból ez a kivételezés? A napi esetszámok Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is növekedésnek indultak az utóbbi hetekben. Az Our World in Data diagramján a napi adatok a megelőző hét nap átlagát mutatják, kiszűrve ezzel a szokásos kilengéseket. Ez alapján Lengyelországban hatszor, Csehországban pedig háromszor annyi új fertőzöttet azonosítanak mostanában, mint itthon, egyedül Szlovákiában jobb valamivel a helyzet. 

De még jobban össze lehet hasonlítani az országokat, ha népességarányos adatokat nézünk. Egymillió főre vetítve már mindhárom ország rosszabbul áll nálunk, a csehországi esetszám így is háromszorosa a magyarénak. Közben látszik az is, hogy - a csehekhez hasonlóan - nálunk elég meredek a növekedés, ellentétben a lengyel és a szlovák, stabilabbnak tűnő helyzettel.

Az esetszámok persze nem feltétlenül mutatnak teljes képet a járvány kiterjedtségéről, hiszen erősen öszefüggnek azzal, hogy hol, mennyi tesztet végeznek. Ezért érdemes megnézni azt is, hogy a tesztek hány százaléka pozitív. Augusztus 29-i adatok szerint nálunk ez az arány 1,8, a szlovákoknál 2,4, a lengyeleknél 3,3, a cseheknél pedig 4,3 százalék. 

Vagyis mindenhol magasabb, mint nálunk, igaz, a magyar növekedés olyan meredek, hogy ez akár napokon belül megváltozhat:

Ilyen értelemben tehát nem tűnik logikusnak más szabályokat alkalmazni a visegrádi országokra. Más kérdés, hogy a határzár eleve mennyire hatékony védekezési eszköz ebben a pillanatban. 

Röst Gergely, a kormánynak is dolgozó kutatócsapat matematikus tagja hétfőn azt nyilatkozta, a külföldről behozott és azzal összefüggő esetek csak az a fertőzések 10 százalékát teszik ki. Ezért inkább azt javasolta, a tesztelést és a kontaktkutatást tegyék hatékonyabbá.

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem
Kapcsolódó