Szombaton a német rendőrség becslése szerint április óta a legtöbb tüntető, kb. 38 ezer ember vett részt Berlinben különféle megmozdulásokon, amiket a szövetségi kormány és a tartományi kormányok járványügyi intézkedései ellen szerveztek. Színes társaság volt: voltak köztük antikapitalisták, ezoterikusok, a maszkviselésbe belefáradt, dühös, hétköznapi állampolgárok. És mellettük közel 3000 szélsőjobboldali is. Két helyen, az orosz nagykövetségnél és Reichstagnál összetűzések is voltak.

A törvényhozás székhelyénél tüntetők egy csoportja lebontotta az épület főbejáratát állandóan (a tüntetésektől függetlenül) elzáró kordont, és rövid időre megszállta a főlépcsőt több száz, az 1918 előtti német birodalmat jelképező fekete, fehér és vörös zászlókat lobogtató tüntető. A tüntetés előtt a Telegramon néhány nyilvános csoport azzal a szöveggel toborzott, hogy „roham Berlinre”.

Az akció elején csak három rendőr állt a Reichstag bejárata előtt, erősítés később érkezett, nem számítottak a rohamra. A tüntetőket paprikaspray-vel szorították vissza a kordonon túli területre. 300 embert vettek őrizetbe, és néhány rendőr megsérült. A három rendőrt, aki az épületet védte, Frank-Walter Steinmeier államfő fogadta az irodájában, és köszönetet mondott nekik.

Még az AfD-nek is sok volt az akció

Angela Merkel kancellár szóvivője, Steffen Seibert azt mondta, „szégyenletes jelenetek történtek a Reischstagnál”, az épület lépcsőit megrohanók pedig „antidemokraták”.

A német szövetségi parlament (Bundestag) mindegyik pártja elítélte az akciót. Elfogadhatatlan, hogy felforgatók és szélsőségesek visszaélnek a Reichstag épületével, a szabadságon alapuló demokrácia jelképes központjával – mondta Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a legnagyobb kormányzó erő, a jobbközép CDU/CSU-pártszövetség részéről.

A már a 2021-es Bundestag-választásra készülő koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje, Olaf Scholz azt írta, a nácik és az ún. birodalmi állampolgárok (a magukat az egykori Német Birodalom állampolgárainak tekintő szélsőségesek) jelképeinek „nincs semmi keresnivalójuk a Bundestagnál”.

Az ellenzéki Zöldek frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckardt is azt írta, a törvényhozás épületére rárontó tüntetők „a demokráciát támadták meg”, a támadás elhárítása pedig közös feladat. Robert Habeck, a párt társelnöke szerint „az, hogy nácik birodalmi háborús zászlókkal próbálják megrohamozni a Bundestagot, a német történelem legsötétebb időszakát idézi”. Az FDP és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) vezetői is hasonlókat írtak.

A Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) ugyan támogatta a világjárvány miatti korlátozások elleni tüntetéseket, és részvételre buzdította a híveit, de a Reichstagnál történt rendbontást elítélte. Tino Chrupalla, az AfD társelnöke szerint a berlini tüntetések a megkövesedett pártrendszer elleni „polgári tiltakozás nagyszerű sikerét” jelentik, és ezt a sikert „nem halványítja el néhány randalírozó”.

Pedig még jól mennek a dolgok

A tüntetés éppen akkor történt, amikor Merkel kormánya a felmérések szerint népszerű, és a németek nagy többsége elfogadta a koronavírus ellen hozott intézkedéseket. Németország jól is kezelte a járványt, alacsonyan tartotta a halálozások számát, újranyitotta az iskolákat, és eurómilliárdokat fordított olyan jóléti programokba, amik eddig távol tartották a munkanélküliséget.

Friss felmérések szerint a németeknek csak a 9 százaléka támogatja a tüntetéseket, és tízből csak egy német mondja azt, hogy nem ért egyet a koronavírus ellen hozott intézkedésekkel (kötelező maszkviselés a tömegközlekedésen, boltokban és középületekben, ideértve az iskolákat és a könyvtárakat). Tíz németből majdnem nyolc azt mondta, hogy jobban be kellene tartani a járványügyi előírásokat, és kb. 28 százalék szerint az intézkedések nem elég szigorúak.

Az AfD megpróbálta kiaknázni a világjárványt hasonlóan ahhoz, ahogy a 2015-ös menekültválságot is felhasználta. A migráció a legutóbbi választásokon segítette az AfD-t, a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja lettek, de a kérdés azóta sokat veszített a politikai erejéből, mivel a menekültek befogadását a németek többsége nagyrészt sikeresnek tekinti. Mivel a párt képviselői és szavazói is mélyen megosztottak az ország koronavírus-intézkedéseit illetően, az AfD a szavazók között a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint 10 százalék alá süllyedt.

Lehet még rosszabb

A világjárvány megmutatta, hogy a kompetens kormányok iránt nőhet a bizalom az ellenzéki populista vagy szélsőséges pártok kárára. De többen arra figyelmeztetnek, hogy ez még fordulhat. Ha tovább csökken a nemzetgazdaságok teljesítménye, nő a munkanélküliség, az elégedetlenség, akkor ez újra a szélsőségeseknek kedvezhet. Matthias Quent szélsőjobboldal-szakértő a New York Times-nak azt mondta, az AfD és más szélsőjobboldali csoportok már most megpróbálják kiaknázni az elégedetlenséget, hogy néhány hónap múlva majd könnyebben pozicionálhassák magukat a mélyülő válsá politikai színterén.

A hatóságokat aggasztja az is, hogy egyre durvább a szélsőjobboldal, és a neonáci hálózatok sokkal kiterjedtebbek, mint azt eddig gondolták. Márciusban Horst Seehofer belügyminiszter azt mondta, természetesen szélsőbaloldali és iszlamista veszély is van Németországban, de úgy tűnik, „a szélsőjobboldaliság, a szélsőjobboldali terror és az antiszemitizmus fenyegeti leginkább szabadságon alapuló jogállamunkat”.

Németországban az alkotmány széleskörű gyülekezési jogot biztosít, 33 törvény szabályozza a módját. Egyenruhában vagy betiltott pártok nevében nem lehet tüntetni, és a nácikra utaló jelzések is tilosak, de az 1918 előtti birodalmi zászlót nem tiltott jelkép. A tüntetéseket a berlini hatóságok megpróbálták betiltani a koronavírus-fertőzés veszélyére hivatkozva, de a bíróság felülbírálta a döntést.