A nautikai szakértő szerint a Viking Sigyn kapitánya nem mérte fel, hogy a híd előtt már nem tud előzni

A járványhelyzet és a közbe eső nyári bírósági ítélkezési szünet miatt fél évvel a márciusi előkészítő ülés után, szeptember 8-án, kedden folytatódott a Hableány-baleset okozásával vádolt Jurij C. büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken.

A 64 éves ukrán hajóskapitányt halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével, és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntettével vádolja az ügyészség. 9 év letöltendő szabadságvesztést, és a szakmájától való 9 éves eltiltás kiszabását kérik a kapitányra. Ő vezette a Viking Sigyn nevű szállodahajót, amikor 2019. május 29-én ütközött a Hableány sétahajóval a Dunán a Margit-híd közelében. A Hableány azonnal elsüllyedt, 25 dél-koreai utasa és kétfős legénysége vízbe fulladt, egy áldozatot még mindig keresnek a hatóságok. Hét utas – mindanynian dél-koreai állampolgárok – túlélte a balesetet.

Mivel az előkészítő eljáráson Jurij C. nem ismerte el a bűnösségét egyik vádpontban sem, a pernek a bizonyítási eljárással kellett folytatódnia kedden a törvényszéken. A tárgyaláson a vádlott is részt vett, mivel bűnügyi felügyelet alatt Budapesten tartózkodik a baleset óta.

A bíróság előtt vallomást tenni azonban „egyelőre nem kíván”

– közölte a tárgyaláson tolmács segítségével. A kapitány korábbi, egy nappal a Hableány balesete után a nyomozó hatóságoknak tett vallomását azonban ismertette a tárgyaláson Németh Leóna tanácselnök.

Jurij C. úgy véli, a Hableány előzött rosszul

Jurij C. akkori vallomásában és a felolvasása után hozzáfűzött pontosításában kedden is hangsúlyozta, hogy 2019. május 30-án nagyrészt a Viking Sigyn turistahajó utasainak elmondása alapján ismeri a baleset közvetlen részleteit. Azt állította, hogy utoljára akkor látta a Hableányt, amikor a kis sétahajó a még lassan haladó Viking Sigynt megelőzte. A Viking a Parlament előtti szakaszon 2-3 kilométeres óránkénti sebességre lassított, hogy a turisták megcsodálhassák az épületet, ekkor előzte meg a Hableány, majd a szállodahajó gyorsítani kezdett a Margit-hídhoz közeledve, a híd előtt, az ütközés pillantában már óránként 11-12 kilométeres sebességgel haladt hegymenetben.

Jurij C. első vallomásában azt mondta, amikor hegymenetben, a folyó közepén haladva látta a jobbról előző Hableányt, a hajó a veszélyesen közel, 5-6 méterre haladt a Vikingtől. Ő azonban ekkor már arra figyelt, hogy a 30 méter széles Vikinget biztonságosan átjuttassa a Margit híd pillérei közti 40-50 méter szélességű szakaszon.

„A baleset előtt 2-3 másodperccel a turistáim kiabálni kezdték, hogy „Boat!” (hajó), én pedig csak egy erős lökést éreztem, de akkor még nem tudtam, a hajóorr melyik oldalán történt az ütközés” - áll a kapitány vallomásában. Jurij C. azt állította, a Viking matrózai látták meg először a Hableány vízbe esett utasait, a mentőcsónakok ledobásával pedig azonnal megkezdték a mentésüket. Ő pedig azonnal jelentette a Navinfón, a fővárosi Duna-szakaszon a hajóközlekedést koordináló rádiócsatornán, hogy baleset történt.

„Én nem láttam a felboruló hajót, csak a hajóorrban álló utasok mesélték, hogy a Hableány megelőzött minket és hirtelen bevágott elénk”

– állította. A kapitány ezután leállította a szállodahajót, és 10-15 percet várakozott a Margit híd felett 350 méterrel, mire megkapta az utasítást, hol kössön ki a járművel. Ő maga végig a hajón maradt, állítása szerint nem látott a vízben embereket, mentőmellényeket, a mentésben a Viking Sigyn matrózai vettek részt.

Első vallomásában Jurij C. a jegyzőkönyv szerint még úgy fogalmazott: „...a balesetért én úgy gondolom, hogy felelős vagyok, mivel nem tudtam semmit tenni annak megelőzéséért. A balesetet nem én okoztam, mert mindent a szabályok szerint csináltam, de nem tudok nem bűntudatot érezni, mert emberek haltak meg”.

Egy későbbi meghallgatásán azonban kijelentette, hogy nem tartja magát felelősnek a Hableány balesetéért: „Nem vagyok bűnös, de sajnálom, ami történt, és részvétemet fejezem ki az áldozatok családjának.” A keddi tárgyaláson pedig csak azt erősítette meg még egyszer a kapitány, hogy „nem ismertem a baleset körülményeit: hogyan, és mi történt, mindent az utasoktól kapott információk alapján mondtam”.

Szakértők szerint az ukrán kapitány rosszul mérte fel a forgalmi helyzetet

Már az előkészítő ülésen kiderült az ukrán hajóskapitányról, hogy 2000 óta dolgozott a svájci Viking Hajózási Társaságnál, de 45 éve, 1975 óta van hajózási engedélye. A Duna budapesti szakaszát, ahol a baleset történt, is jól ismeri, ugyanis Budapest és Nürnberg között már három éve vezeti a társaság hajóit.

2019. május 29-én a Viking Sigyn szállodahajóval a pesti part Akadémia utcai kikötőjétől indult el este 9 óra előtt nem sokkal, a németországi Passau felé. Állítása szerint nem állt sem alkohol, sem kábítószer befolyása alatt, és egészségügyi állapota sem korlátozta a hajó vezetésében.

A vádhatóság szerinti tényállás, Jurij C. elmondása és a bizonyítási eljáráshoz készült szakértői vélemény abban is megegyeznek, hogy a hajó műszaki állapota rendben volt, a Viking Sigyn induláskor, 20:57-kor a szabályoknak megfelelően rádión bejelentkezett a Navinfó Budapesthez, és a vízi közlekedés itteni hivatalos nyelvén, németül tájékoztatást adott a hajó paramétereiről, műszaki állapotáról, az utasok és a személyzet számáról.

Zuhogó eső, éjszakai látási viszonyok, a magas vízállás, és sűrű személyforgalom jellemezte aznap este a közlekedés körülményeit, ennek ellenére azonban megfelelőek voltak a látási viszonyok,

így szabad szemmel – és a hajó műszaki berendezésein is – egyértelműen látható volt a Viking Sigyn előtt haladó Hableány sétahajó.

Abban azonban eltér Jurij C. vallomása és az igazságügyi szakértők: Szabó Gyula és Hargitai László Csaba szakvéleménye, hogy mi okozta a Hableány balesetét.

Szabó Gyula nautikai igazságügyi szakértő szerint az óránként hét-nyolc kilométeres sebességgel hajózó Hableány valóban megelőzte a Parlamentnél a lassan haladó Viking Sigynt, de ez az eseménysornak a balesettől teljesen független „fejezete”. A balesetet az okozta, hogy az idő közben felgyorsító Viking Sigyn utolérte a Hableányt, és még a hídpillérek között való áthaladás előtt balról előzni kezdte a sétahajót.

A kapitány állításával ellentétben tehát nem a Hableány előzött jobbról, hanem a Viking Sigyn balról. Nem a Hableány keresztezte a Viking útját, a Hableány volt az úgynevezett „útjogos hajó”.

A szakértői vélemény szerint bár az útvonal megválasztása mindkét hajó részéről helyes volt – hisz a hídpillérek közötti hajózási sávban készültek áthaladni a Margit híd alatt –, a Viking kapitányának fel kellett volna mérnie, hogy a híd alatti áthaladás előtt már nem tudja biztonságosan megelőzni a Hableányt.

Az ütközést ezek szerint csak úgy lehetett volna megelőzni, ha Jurij C. lelassítja a Viking Sigynt körülbelül óránkénti 8 kilométeres sebességre, a híd alatti áthaladásig a Hableány mögött marad, és csak a Margit híd felett előzi meg.

Látnia kellett

A szakértő szerint a Hableányt a kapitánynak szabad szemmel is látnia kellett, de radaron mindenképpen, utóbbin a hajó holtterébe kerülése után is. Jurij C. ezzel szemben azt mondja, hogy az előző Hableány 5-6 méteres távolsága túl kevés volt ahhoz, hogy a radaron észlelhető legyen a sétahajó.

Amiben a szakértői vélemény még eltér a kapitány vallomásától, az a baleset bejelentésének körülményei. Jurij C. azonnali bejelentésről beszélt, a szakvélemény szerint viszont csak kései, és csak részinformációkat tartalmazó közlemény érkezett a Viking Sigyntől a baleset bekövetkeztéről. Szintén fontos részlet, hogy a szakértői vélemény szerint a Viking és a Hableány között nem volt semmiféle rádiós kommunikáció a baleset előtti percekben.

Ami a Hableány szerepét illeti: a szakértő szerint a hajó balesetben elhunyt kapitánya enyhíthette volna a baleset súlyosságát. Ha körültekintően jár el, láthatta volna, hogy milyen sebességgel közelít a Viking, és ha leveszi a teljesítményt és kitér jobbra, akkor a két hajó csak oldalról ütközött volna, elkerülve a hajó azonnali befordulását és elsüllyedését. Bár a balesettel nincs összefüggésben, az is a Hableány kapitányának rovására írható, hogy a szükségesnél eggyel kevesebb matrózzal a fedélzeten, így tehát „hajózásra alkalmatlan” járművel indult útnak aznap.

A keddi tárgyaláson a bíróságnak nem sikerült befejeznie a szakértők meghallgatását, így a tárgyalás folytatását október 14-ére napolta.

A Jurij C.-t védő Tóth M. Gábor a tárgyalás során többször jelezte, szerinte a bíróság megsérti az eljárási szabályokat, hiszen nem biztosítja megfelelően, hogy Jurij C. anyanyelvén megérthesse a tárgyalásán elhangzottakat. (Tolmácsot biztosítottak a kapitány számára, a védelem inkább a tolmácsolás minőségét kritizálta.) Kifogásolta még, hogy több irat kézbesítését is elmulasztotta a bíróság, és hogy a szakértői véleményből csak az általa relevánsnak tartott részeket olvasta fel Németh Leóna tanácselnök.