Az európai második hullámban jóval kevesebb fertőzött kerül kórházba, mint tavasszal, de nem biztos, hogy ez így is marad

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell

Nagy-Britanniában 6634 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak csütörtökön. Csak április 10-én volt ennél magasabb (7860) ez a szám a szigetországban. Van még egy nagy különbség: amíg az április csúcsnapokban naponta két-háromezer ember került a kórházba, most mindössze napi 200.

Franciaországban is hasonló a helyzet. A mostani számok, legyen az a napi új fertőzöttek (szerdán 16 ezer), vagy az aktív esetek (szerdán 371 ezer) száma, messze túlszárnyalják a járvány első hullámának csúcspontját. Mégis, most mindössze 5700 fertőzött szorul kórházi ellátásra az akkori 32 ezres tömeggel szemben. Németországban és Ausztriában is hasonlók a trendek.

Mi lehet a jelenség magyarázata? A második hullámost megúszhatjuk ennyivel?

Ezekre a kérdésekre keresi a választ a New York Times pénteken megjelent hosszabb cikke. Egyes szakértők – mint például a nyilatkozó Karol Sikora, a brit Buckingham Egyetem orvosi karának professzora – szerint azért kevesebb a súlyos beteg, mert az új koronavírus veszített a fertőzőképességéből. Emellett Európa-szerte jellemző, hogy a második hullámban sokkal inkább a fiatalabb lakosság körében terjed a járvány, akiknél ritkábban súlyos lefolyású a betegség.

Ez pedig legalább részben biztosan köszönhető annak, hogy az első hullám óta az emberek és az intézmények jobban vigyáznak a járvány szempontjából sérülékenyebb csoportokra. Azok pedig, akik mégis kórházba kerülnek, már sokkal hatékonyabb kezelést kaphatnak, ezért kisebb eséllyel kerülnek intenzív osztályra – állítja a cikkben Yazdan Yazdanpanah, a párizsi Bichat-Claude Bernard kórház vezető infektológusa.

„Ez a hullám nem lesz olyan, mint az első, ez sokkal lassabb lefolyású lesz” – állítja Sikora.

A kórházak meg fognak telni, csak várjuk ki a végét

Devi Sridhar, az Edinburgh-i Egyetem egészségpolitikai  intézetének igazgatója szerint ez a kedvezőbbnek tűnő járványhelyzet csak átmenti, és inkább amolyan érzékcsalódás, ami a gyakoribb tesztelések miatt van. Az első hullámhoz képest  most sokkal többet tesztelnek az európai országokban, így nem csak a súlyosabb esetek kerülnek szem elé.

Fotó: JAIME REINA/AFP

Azokban az országokban, ahol meredeken növekszik a fertőzöttek száma, a szabad kórházi ágykapacitás már most is vészesen kevés. Spanyolországban jelenleg 11 ezer ember szorul kórházi ellátásra, de az igazi probléma, hogy közülük 4 ezer embert a fővárosban, Madridban ápolnak. Egyelőre a kórházi ágyak 25 százalékát foglalják el koronás betegek a városban, és van még hely az intenzív osztályokon is, de az orvosok szerint problémát okoz, hogy túl sok energiát vesz el a vírusos betegek kezelése a többi ellátási területen végzett munka elől. Az egészségügyi szakdolgozók pedig már most demoralizáltak. A spanyol kormány a város lezárását javasolja.

Nem tudják, mihez tartsák magukat

Korábban hosszabb cikkben foglaltuk össze, hogy az első hullám idején tapasztalt szigorúságnak őszre már nyoma sem maradt  a közép-európai régió országaiban. Ez nagyjából igaz a nyugat- és dél-európai országokra is, országos kijárási korlátozásokat például egyik országban sem látunk. A kormányok próbálják elkerülni a szigorúbb korlátozó intézkedéseket, működésben tartani az országok gazdaságát.

Kockáztatnak, mivel az még a téma legeminensebb kutatói sem merik kijelenteni, hogy a második hullám kevésbé lesz halálos, mint az első volt. Nagy-Britanniában maga az angol tisztifőorvos igyekszik figyelmeztetni, hogy nem érdemes erre alapozni. Chris Whitty szerint a járvány hamarosan elengedhetetlenül terjedni kezdhet már az idősebb populáció körében is, ami megint az egészségügyi ellátórendszer túlterhelődéséhez vezethet. A kórházba kerülő fertőzöttek száma hét-nyolc naponként duplázódik, és elképzelhető az a forgatókönyv, hogy ezt a halálozások számának exponenciális növekedése követheti.

Ha a vírus korlátozás nélkül terjedhet, az októberre ötenezer köré viheti a napi fertőzöttek számát, amit novemberre napi 200 haláleset kísérhet - vázolt fel nyugtalanító forgatókönyvet Patrick Vallance, a brit kormány tudományos főtanácsadója.

A napi új fertőzöttek és az aktív fertőzöttek száma a tesztelési gyakorlat miatt félrevezető lehet a járvány súlyosságának megítélésében – erre jutottak a belgák is, ahol az ország miniszterelnöke, Sophie Wilmes szerdán jelentette be, hogy mostantól a kórházban ápolt koronás betegek számát veszik alapul minden döntésnél: „A kórházba került emberek számát nem lehet ezerféleképpen értelmezni. Ez vitathatatlan fokmérője a helyzet súlyosságának.” (New York Times)