A szomszédoknál is dübörög a második hullám, de nyoma sincs a tavaszi szigorúságnak
Rekordfertőzésszámokkal indított a koronavírus-járvány második hulláma Magyarországon. A napi új fertőzöttek száma magasabb, a járványgörbe meredekebben emelkedik, mint márciusban, közben a leghalványabb nyoma sincs a tavaszi járványügyi szigorúságnak.
- Nincs semmiféle kijárási korlátozás;
- nyitva tarthatnak színházak, mozik, vendéglátóhelyek, sőt szórakozóhelyek is;
- nincsenek leállások a munkahelyeken sem;
- az iskolákban indul a tanév;
- zavartalanul működnek a hivatalok.
Érdemes talán megnézni, mi a helyzet a környező országokban:
hol tart most a járvány második hulláma, és milyen intézkedésekkel próbálják visszaszorítani? Szigorítottak a tavaszi elsp hullámhoz képest? Enyhítettek?
Ausztria: elkerülni az újabb határzárat
A nyugati szomszéd Ausztriában szeptember 2-án körülbelül akkora volt az aktív fertőzöttek száma (3415), mint az első hullámban március 22-én, majdnem két héttel a járvány tetőzése előtt, de akkoriban napról napra sokkal meredekebben nőtt ez a szám, mint ami az elmúlt hetekből kirajzolódik (az aktív fertőzöttek száma augusztus 10. óta emelkedik minden nap).
Az országban naponta átlagosan 260-270 új fertőzöttet regisztráltak az elmúlt egy hétben. Amikor az első hullám felfutásában a mostanihoz hasonló szinten álltak, Ausztriában
- kijárási korlátozások voltak érvényben,
- az otthoni munkavégzést lehetővé tenni nem tudó munkahelyeken a munka szünetelt,
- az iskolák és a játszóterek is bezártak már,
- a nem alapvető szükségleteket ellátó üzletek nem nyithattak ki,
- a vendéglátóhelyek pedig csak elvitelre szolgálhattak ki,
- a határokon ellenőrizték a beutazókat, a leginkább fertőzött országokból (köztük Olaszországból és Iránból) pedig negatív teszt híján megtiltották a belépést.
Ezeken a korlátozásokon a húsvéti ünnepek után kezdett fokozatosan lazítani az osztrák kormányzat.
Mindezekhez képest Ausztriában most sincs érvényben általános határzár. Egyedül a schengeni övezeten kívüli országból érkező állampolgárok számára tilos a beutazás, az uniós állampolgárok a magyar rendszerhez hasonló kockázati besorolás alapján szabadon vagy friss negatív koronavírus-teszteredmény birtokában léphetnek be az országba. (Legutóbb Horvátországot és Spanyolországot vették fel a magas kockázatú országok listájára.)
Ausztria már most kijelentette, szeretné elkerülni a határok lezárását az emelkedő esetszámok ellenére is. Erről beszélt Wolfgang Sobotka, az osztrák alsóház elnöke a napokban a szlovák és a cseh törvényhozás elnökeivel közösen tartott sajtótájékoztatóján az alsó-ausztriai Grafenegg kastélyában.
Az első hullám szigorú intézkedéseiből is alig vezettek be néhányat: július 22-én újra visszahozták a kötelező maszkhasználatot a tömegközlekedésen, boltokban, beltéri eseményeken, egészségügyi intézményekben és mindenhol, ahol nem megoldható a 1,5 méteres távolságtartás. Augusztus 1. óta pedig újra megtiltották az 500 főnél nagyobb rendezvények megtartását is.
Ezúttal azonban a boltok, vendéglátóhelyek, kulturális intézmények nyitva vannak, a gazdaság sem állt le, és hagyományos oktatással indul a tanév országszerte.
Szlovákia: rekordszinten az aktív esetetek száma
Szlovákiában az aktív esetek száma már augusztus 20-án megdöntötte az első hullám csúcspontjának rekordját, és csak augusztus 30. óta csökkent újra, szeptember 2-án 1486 ember küzdött a vírussal. Ahogy a napi új esetszámok is túlszárnyalják már az előző csúcson, április 20-a környékén regisztrált adatokat, és az elmúlt egy hétben átlagosan napi 70 fő körül mozogtak. (Ez a környező országokhoz képest, ahol kivétel nélkül százas nagyságrendű a napi új fertőzésszám, még mindig alacsonynak számít).
A járvány első hullámában Szlovákia vezette be szinte a legszigorúbb járványügyi korlátozásokat az európai országok közül. Hamar leállították a nemzetközi közlekedést, és 14 napos karanténkötelezettséget írtak elő minden külföldről hazatérőnek. Bezártak az iskolák, az éttermek, a szórakozóhelyek, betiltották a rendezvényeket, és kijárási korlátozásokat vezettek be. A járványügyi korlátozásokat csak április 21-től, a tetőzés után kezdték lépcsőzetesen feloldani.
Ahogy Ausztriában, úgy Szlovákiában sem vezettek be nyár végén olyan szigorú intézkedéseket, mint az első hulám idején. Szeptembertől normál rendben indul a tanítás, és a határok is csak a legkockázatosabb országokból érkező külföldiek előtt vannak zárva, az innen hazaérkező szlovák állampolgárokat pedig karanténkötelezettség várja, amiből friss negatív PCR-teszteredménnyel lehet kibújni.
A legerősebb korlátozások, amivel a szlovákoknak együtt kell élniük: az 500 fő feletti beltéri és az 1000 főnél nagyobb kültéri rendezvények tilalma (ide értve a sporteseményeket is), valamint kötelező maszkviselés tömegközlekedésen és a legtöbb fedett nyilvános helyen.
Csehország: országos korlátozások helyett lokális szigorítás
Mostanra Csehországban is megdőltek a járvány első hullámának rekordjai: a június vége óta kisebb-nagyobb törésekkel felfutó második hullámban jelenleg (szeptember 2-án) 7022 aktív fertőzöttről tudnak a járványügyi hatóságok. Heti átlagban a fertőzöttek száma az elmúlt héten naponta 320-350 fővel emelkedett, de az elmúlt két napon megugrott: 503 és 656 volt ez a szám.
A járvány első hullámának felfutásakor hozott intézkedéseket ennek ellenére itt sem hozta vissza a vezetés. Az egészségügyi miniszter Adam Vojtech pénteken be is jelentette: újabb országos óvintézkedéseket nem terveznem, nem korlátozzák az üzletek vagy a vendéglők nyitva tartását. A határzár elkerülésének szándékáról pedig az osztrák és a szlovák kormánnyal közösen nyilatkoztak.
Járványügyi intézkedésként Csehországban egyedül a maszkhasználatot tették kötelezővé egészségügyi és a szociális intézményekben, hivatalokban, a tömegközlekedési eszközökön és a száz fősnél nagyobb beltéri rendezvényeken, de ötezer főig bármilyen rendezvény megtartható – a résztvevőket kültéren ezer, beltéren ötszáz fős blokkokba szétválasztva.
A miniszter azzal indokolta az országos korlátozások hiányát, hogy a hatóságok jól tudják ellenőrizni a fertőzés terjedésének ellenőrzését: beazonosítottak már 120 helyi fertőzési gócot, ahol fokozott óvintézkedések érvényesek. A fertőzés az utóbbi időben leginkább Prágában terjed, ahol százezer lakosra jelenleg 39 beteg esik, míg ez a szám országos szinten 21.
Románia: tombol a járvány, de a mozikat kinyitják
A szomszédos országok közül Romániában és Horvátországban nő lakosságarányosan a legnagyobb mértékben a koronavírus-fertőzöttek száma. Romániában szeptember 2-án 47469 fő volt az aktív fertőzöttek száma, és tovább növekvő tendenciát mutat, a napi átlag esetszám pedig augusztusban végére 1200 körül stabilizálódott: az elmúlt 24 órában 1178 új fertőzöttet regisztráltak. A trendek egyelőre nem azt mutatják, hogy a járvány a tetőzéshez közeledne.
Romániában ráadásul egyszerre nagyon sok fertőzött, több mint 7400 ember szorul kórházi kezelésre. Közülük több mint 500 főt ápolnak az intenzív osztályon: a járvány kezdete óta rekordot döntött a súlyos esetek száma.
Ehhez képest a román kormány nem kifejezetten a bezárkózás felé tereli a társadalmat: hétfőn a kormány határozatba foglalta a mozik, a színházak és a könyvtárak újranyitását szeptember 1-jétől. És a vendéglők beltéri részei is nyitva lehetnek - igaz, csak azokban a megyékben, ahol a koronavírus-fertőzöttek száma nem haladta meg a lakosság 1,5 ezrelékét az utóbbi két hétben. A kulturális intézmények a férőhelyeik legfeljebb 50 százalékát használhatják. A vendéglőkben az asztaloknál legfeljebb hatan ülhetnek, és az asztalokat legalább kétméteres távolságra kell elhelyezni egymástól.
A gyülekezési szabályokon is lazítottak: a beltéri magánrendezvényeken az eddigi 20 helyett már 50, a szabadban pedig az eddigi 50 helyett már 100 ember vehet részt, de továbbra is be kell tartaniuk a kétméteres távolságot egymás között.
Horvátország: tűzoltás a turistaszezon után
Az aktív esetek száma jelenleg Horvátországban 2566 fő: ez kétszer akkora szám, mint amennyi aktív eset a járvány első hullámának csúcspontján, április 14-én volt. Augusztus közepe óta rekordszámú új koronavírusos megbetegedést regisztráltak az országban, többet mint a járvány eleje óta akármikor. Az első hullámban, március és május között a napi esetszám soha nem érte el a százat, ehhez képest augusztus végén már 300 felett volt a naponta regisztrált fertőzések száma.
Az új esetek kétharmadát az ország déli, turisták által legjobban kedvelt részén regisztrálták, a horvát kormány pedig nyíltan elismerte, a turistaforgalom következménye az újabb fertőzési hullám.
A horvát vezetés inkább vállalta a koronavírus-fertőzéses esetek számának növekedését, mint hogy lemondjon a turistákról
Nem csoda, hogy nem engedték el a turistaszezont: Horvátország GDP-jének közel harmada ebből a szektorból származik. De az sokak várakozását felülmúlta, hogy júliusban és augusztusban a 2019-es, járvány előtti időszak forgalmának közel kétharmadát sikerült hozni. Csak júliusban több mint kétmillió turista érkezett az országba, augusztusban pedig még több.
A hatóságok újabb korlátozások bevezetésével próbálnak gátat vetni a vírus terjedésének. Augusztus közepétől a bároknak és a diszkóknak éjfélkor be kell zárniuk, Dalmáciában maximum 50 vendég vehet részt az esküvőkön, magánrendezvényeken pedig legfeljebb 20. Minden zárt térben kötelező maszkot viselni, a sportrendezvényeket csak nézők nélkül lehet megtartani, és látogatási tilalom lépett érvénybe az idősotthonokban.
A horvát belügyminiszter ugyan kijelentette, Horvátország sem tervezi lezárni a határait, a turisták jó része azonnal hazasietett az országból, amint a származási országuk kötelező karantént ígért be a Horvátországból hazaérkező állampolgárainak.
A köhögő gazdaságok védelme
Ahogyan Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban is látszik, Horvátországban is viszonylag alacsony halálozási számok társulnak a nagy számú fertőződéshez, és Romániát leszámítva a fertőzöttek közül is kevesebben szorulnak kórházi ellátásra. Ezekből arra lehet következtetni, hogy a vírus feltehetőleg leginkább a fiatalabbak körött terjed.
Ami közös még az említett országokban, hogy bár a járvány jelenlegi állása az első hullám csúcspontjához közeli – vagy azt meghaladó – értékeket mutat, Magyarországhoz hasonlóan egyik államban sem léptettek életbe olyan szigorú korlátozások, mint amilyenek az első hullám idején voltak.
A lényegesen kisebb szigort nyíltan egyik ország kormánya sem magyarázta meg az elmúlt hetekben, de két dolog állhat mögötte:
- a védekezésről összegyűjtött első hullámbeli tapasztalatcsomag arról, mely intézkedések működnek és melyek kevésbé;
- és a kormányok érezhető törekvése annak elkerülésére, hogy a tavaszihoz hasonló mértékben kelljen korlátozniuk az első hullám után még mindig köhögő gazdaság működését.