A horvát vezetés nyíltan elismerte, hogy inkább bevállalták a koronavírus-fertőzéses esetek számának növekedését, minthogy lemondjanak a turistákról. A nyári csúcsszezon elején úgy tűnt, jól kalkuláltak, aztán ugrásszerűen megugrottak az esetszámok. Az egészségügyi miniszter múlt hét végén azt mondta, nyilvánvaló, hogy a turistaforgalom következménye az újabb fertőzési hullám.

Augusztus közepe óta rekordszámú új koronavírusos megbetegedést regisztráltak az országban, többet mint a járvány eleje óta akármikor. Az első hullámban, március és május között a napi esetszám soha nem érte el a százat, ehhez képest augusztus végén már 300 felett volt a naponta regisztrált fertőzések száma.

Az új esetek kétharmadát az ország déli, turisták által legjobban kedvelt részén regisztrálták.

A Balkan Insight Gordan Laucot, a kormány tudományos tanácsának tagját idézi, aki a horvát közmédiának múlt szombaton azt nyilatkozta, az esetszámok növekedése annak köszönhető, hogy többet tesztelnek, és ragaszkodott hozzá, hogy túl sok minden nem változott az országban az elmúlt hat hétben.

Csak júliusban több mint kétmillió turista érkezett az országba, augusztusban még többen, így a 2019-es, járvány előtti időszak forgalmának közel kétharmadát tudták behúzni. Ez messze felülmúlta várakozásaikat. Persze nem csoda, hogy vállalták a kockázatot. Horvátország GDP-jének közel harmadát adja a turizmus.

Azonban az esetszámok ugrásszerű növekedése miatt augusztus végére több ország is tiltólistára rakta Horvátországot. Köztük Nagy-Britannia, amit a horvát vezetés meglehetősen indignáltan fogadott, méltánytalannak nevezve a döntést. Azt kérték, ahelyett, hogy a hazatérőknek kötelezően két hetes karanténba kelljen vonulniuk, inkább teszteljék őket. Hasonló korlátozásokat vezetett be Szlovénia, Hollandia és Ausztria.

Olaszország még korábban lépett. Miután több, az országból hazatérő turistánál mutatták ki a fertőzést, augusztus 12-én új rendeletet hoztak, mely szerint azoknak, akik Horvátországból érkeznek vagy térnek vissza az országba, vagy 72 órán belül elvégzett negatív tesztet kell felmutatniuk, vagy belépéskor kell azt elvégezni rajtuk. Az utazási kedv ezután érthető módon megcsappant az olaszok körében.

A hatóságok, látva az esetszámok növekedését, megpróbáltak újabb korlátozásokkal gátat vetni a vírus terjedésének.

Augusztus közepétől a bároknak és a diszkóknak éjfélkor be kell zárniuk (Olaszországban viszont, rövid nyitás után újra teljesen bezárták a szórakozóhelyeket), Dalmáciában maximum 50 vendég vehet részt az esküvőkön, magánrendezvényeken pedig legfeljebb 20. Csütörtökön aztán újabb szigorításokat jelentettek be: minden zárt térben kötelező maszkot viselni, a sportrendezvényeket csak nézők nélkül lehet megtartani, és látogatási tilalom lépett érvénybe az idősotthonokban.

A horvát belügyminiszter, Davor Božinović azt mondta, nem lehet újra lezárni az országot, a helyi szerveknek kell felelősebben eljárniuk a járvány megállításában. Ezzel valószínűleg arra célzott, hogy a legproblémásabb területeken, így Zágrábban, Isztriában és Dalmáciában kell szigorúbb intézkedéséket hozniuk a hatóságoknak.
Mivel a fertőzöttek átlagéletkora, csakúgy, mint Olaszországban, 30 év körül van, annak a réme egyelőre nem fenyeget, hogy a kórházak túlterhelődnek.

Mindenesetre az azokból az országból érkező turisták közül, melyek vezetése kötelező karantént ígért be a hazaérkezőknek, sokan inkább félbeszakították a nyaralást, és még az intézkedés életbe lépte előtt hazasiettek. Az osztrák-szlovén határon például akkora dugó lett, hogy a hazatérni vágyóknak akár 12 órát is kellett várakozniuk, a brit turisták pedig ellepték Split repterét.

Sokat kritizált döntése volt a horvát kormánynak, hogy az amerikai turisták – negatív teszttel és még néhány feltétellel – beutazhatnak az országba. A Skift kérdésére a horvát turisztikai minisztérium azt válaszolta, úgy húszezer amerikai érkezett hozzájuk július óta.

Magyarország egészen máig semmilyen korlátozást nem vezetett be, de Orbán Viktor egy emlékezetes, augusztus 21-i interjúban azt mondta, „déli irányba ne foglaljon, ne szervezzen nyaralást szeptembertől senki”. A miniszterelnök korábban azt is mondta, legyünk óvatosak, és bevezette a „Több Balaton, kevesebb Adria” szlogent, amellyel arra biztatta honfitársainkat, hogy inkább belföldön nyaraljanak. Aztán kiderült, hogy Szijjártó Péter azért mégis inkább az Adriát választotta, és Szíjj László luxusjachtján pihente ki az évet. A hírek szerint maga Orbán Viktor is Horvátországban nyaralt, legalábbis erről írt egy horvát lap. Orbán korábban úgy fogalmazott, „a magyar ember úgy érzi, ha nem látja évente egyszer a tengert, börtönben van”.

A Horvátországból visszatérő magyaroknak eddig nem kellett tesztet csinálniuk, se önkéntes karanténba vonulniuk, csupán akkor kellett jelentkezniük a hatóságoknál, ha tüneteket észleltek magukon. Így tett olvasónk is, aki már Horvátországban érezte, hogy valami nincs rendben, ezért még ott helyben tesztet csináltatott. Már hazafelé tartott, amikor értesítették, hogy az eredmény pozitív lett. Ő azonban hiába jelentkezett a magyar hatóságoknál, választ 24 órán után sem kapott, így végül önként vonult karanténba.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a péntek délutáni kormányinfón bejelentette, hogy szeptember elsejétől kötelező karantén vár a külföldről hazatérőkre, külföldi állampolgár pedig csak indokolt esetben léphet be az országba.