Hiába él együtt a világ fél éve a koronavírus-járvánnyal, továbbra is csak megbecsülni lehet, valójában mennyien fertőződhettek meg a vírussal, és hány halálos áldozata lehet.

Az Economist most új kísérletet tett a járvány kiterjedtségének felmérésére, miközben arra is próbál választ adni, hogy tényleg olyan durva-e a második hullám, mint amilyennek tűnik. A lap cikkének legfontosabb megállapításai:

1. Több mint félmilliárd ember fertőződhetett meg

Világszerte eddig több mint 32 millió fertőzöttet regiszráltak, de kezdettől fogva világos, hogy messze nincs tudomásunk az összes esetről, pláne a tünetmentesekről.

Hogyan lehet mégis megbecsülni a fertőzöttek számát? Az Economist 19 ország 279 szerológiai vizsgálatából, vagyis olyan felmérésekből indult ki, amelyek a fertőzésen átesett emberek antitestjeit kutatták. Ez sem tökéletes módszer, hiszen más vírusok ellen termelt antitesteket is kimutathatnak, miközben elszalaszthatnak olyanokat, akik ugyan voltak már fertőzöttek, de kis mértékben termeltek antitestet.

Mégis, ha ebből indulunk ki,

már január végén egymillió fertőzött lehetett a világban, amikor éppen csak tudomást szereztünk a vírus létezéséről.Ez alapján mostanra nem 32 millió, hanem 500-730 millió ember, a világ népességének 6,4-9,3 százaléka találkozhatott a vírussal.

Németországban augusztusban több mint négyszer annyi fertőzésen átesett embert találtak, mint amennyiről tudomásuk volt. Minnesotában hétszeres, Angliában tizenkétszeres, Indiában 44-szeres a különbség.

2. Kétmillió halott is lehet

A hivatalos adatokat nézve a halálesetek száma valószínűleg még ebben a hónapban eléri az egymilliót. Ez a szám magasabb, mint amennyien 2017-ben meghaltak maláriában (620 ezer), HIV/AIDS-fertőzésben (954 ezer) vagy öngyilkosság miatt (794 ezer).

A hivatalos számokból kiindulva a halálozási arány három százalék, de ahogy a fertőzöttek, úgy a halottak számáról sincs pontos képünk. Ezért már a járvány kezdete óta sokan azt mondják, érdemes inkább a többlethalálozást nézni, vagyis azt, hogy egyes országokban mennyivel nőtt meg a halálozások száma az adott időszakban szokásoshoz képest.

Az Economist a legtöbb nyugat-európai, néhány dél-amerikai és egyes nagy országok (Egyesült Államok, Oroszország) adatait hasonlította össze. Ezeken a helyeken 580 ezer koronavírusos halálesetet regisztráltak márciustól augusztusig, de valójában 900 ezerrel többen haltak meg az átlagosnál. Ez 55 százalékos különbséget jelez, Amerikában például közelebb lehet a halottak száma a 300, mint a 200 ezerhez.

Ha hozzátesszük, hogy számos országban nincs megfelelő kapacitás az adatok nyomon követésére, az Economist szerint világszerte akár kétmillió halottal is számolhatunk.

3. Sok teszt és kontaktkutatás kell

Az elmúlt hónapok legfontosabb tanulsága, hogy azok az országok hatékonyak a járványkezelésben, amelyek a szigorú lezárások időszakában kiterjedt tesztelő és kontaktkutató rendszert építettek ki.

Az Economist szerint jó példa erre Kanada, Kína, Németország, Olaszország, Japán, Szingapúr és Tajvan is, míg Izrael esetében időszakosnak bizonyultak a tavaszi sikerek, hiszen a lezárást nem követte új stratégia. Szeptemberben ezért újból teljes lezárást kellett bevezetni.

Tajvanon 15-20 kontaktot azonosítanak fertőzöttenként, Angliában négyet-ötöt, Franciaországban és Spanyolországban csak hármat.

4. Durvább-e a második hullám?

Az Economist szerint a tesztelésben kell keresni annak a magyarázatát is, hogy számos országban jóval több fertőzöttet azonosítanak most, mint tavasszal, egyszerűen azért, mert hatékonyabban tudják felkutatni őket. Ez a halálozási arány javulásával is jár, amit tehát nem tudhatunk be egyszerűen annak, hogy az egészségügy jobban képes kezelni a betegeket (bár részben ez is igaz). Az Economist számításai szerint,

ha a nyugat-európai országok tavasszal is a mostani mértékben teszteltek volna, sokkal magasabb lett volna a fertőzésszám a mostaninál.Ez persze nem jelenti azt, hogy hátra lehetne dőlni: a mérések szerint az emberek világszerte egyre jobban belefáradnak a korlátozásokba, és egyre kevésbé tartják be őket. És bár most jelentős részben a fiatalok közt terjed a vírus (a magyar fertőzöttek negyede huszonéves), az utóbbi hetek marseille-i példája is azt mutatja, hogy ez hamar átterjedhet az idősebb korosztályokra.

Erre számít a magyar kormánynak tanácsot adó pécsi virológus, Jakab Ferenc is azt mondta, hogy a következő időszakban jelentősen emelkedni fog a halálozások száma, aminek már látszanak is a jelei.