„Ha elérhető is lesz a vakcina, ez nem jelenti azt, hogy egy hónapon belül mindenkit beoltanak. Hat, kilenc hónapról... egy évről beszélünk” - mondta a BBC-nek a londoni Imperial College egyik kutatója, Nilay Shah. „Szó sincs arról, hogy márciusban hirtelen minden visszatérne a régi kerékvágásba.”
Ő is részt vett a Royal Society tudóstársaság friss jelentésének megalkotásában, ami arra figyelmeztet, hogy a koronavírus elleni vakcina kifejlesztése után is csak fokozatosan lehet majd lazítani a korlátozásokat.
Kihívásként említik, hogy egyes vakcinaprojektek olyan technológiával dolgoznak, amit eddig nem használtak tömeggyártásban. Ilyen például az mRNS-alapú oltás, ami nem elölt, vagy legyengített vírust, csupán a vírus örökítőanyagának egy kulcsfontosságú részletét tartalmazza. Vagyis nem tud fertőzést okozni, de elég lehet ahhoz, hogy immunválaszt provokáljon.
Kapacitásbeli kérdések is felmerülnek, Shah szerint Nagy-Britanniában 30 ezer szakképzett, teljes állásban dolgozó emberre lesz szükség ahhoz, hogy az influenzaoltásokhoz képest tízszer gyorsabban tudjanak haladni.
A jelentés szerzői szerint időbe telik majd, míg választ kapunk rá, kialakult-e hosszú távú immunitás. Kérdés az is, elég lesz-e belőle egy oltás, vagy többször meg kell majd ismételni, és az is, hogy egyformán hatékony lesz-e időseknél és fiataloknál.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 41 olyan vakcinafejlesztés zajlik a világban, ami elérte a klinikai fejlesztés szakaszát, ebből tíz a harmadik fázisban van.
Jakab Ferenc, a magyar koronavírus-kutatócsoport vezetője csütörtökön azt mondta, bízik benne, hogy a jövő év első felében Magyarországra is eljut a vakcina, és megkezdődhetnek a tömegoltások.