Jakab Ferenc szerint gyorsvonatként rohanunk a vesztünkbe, a lázmérés pedig értelmetlen így

Nagyon aggasztónak látja a járványhelyzetet Jakab Ferenc, a pécsi virológuscsoport vezetője, akit tavasszal neveztek ki a kormány által létrehozott koronavírus-kutatócsoport élére, és szeptemberben is ott volt az akciócsoportok ülésén. „Ha ilyen tendenciában rohanunk gyorsvonatként a vesztünkbe, akkor nagyon gyorsan ki fogjuk meríteni az egészségügyi kapacitásainkat, és baj lehet belőle”- mondta egy online beszélgetésen, amit Constantin Tamás gyermekorvos szervezett, és részt vett rajta még Falus András immunológus és Tordas Dániel gyermekorvos is. „Nem látjuk, hogy a járvány platózna, csúcsosodna, vagy bármit is csinálna. A számok emelkednek.”

Jakab szerint „ha minden így marad, és komolyabb intézkedések nem történnek”, akkor a következő egy hónapban drasztikusan emelkedni fog a fertőzésszám. Már most is növekszik a fertőzöttek átlagéletkora: néhány héttel ezelőtt még 30 körül volt, mára elérte a 40-et. Azt mondta, arra kell számítani, hogy egyre nagyobb mértékben fognak megfertőződni az idősek, így többen kerülnek majd kórházba, lélegeztetőgépre, és növekedni fog a halálozások száma is. „Ami még nagyon félő, hogy be fog robbanni az idősotthonokban, szociális intézményekben is.”

Jakab szerint lassan a tesztelési kapacitásainkat is kimerítjük.

Kritizálta az október elsejétől bevezetett, kötelező iskolai lázmérést is, aminek „sem szakmailag, sem járványügyileg nincs semmi értelme, irreleváns döntés”. Ezt azzal indokolta, hogy

• a fertőzöttek, főleg a gyerekek, sokszor nem lázasak,
• a tünetmentesek nem lázasak,
• és a fertőzöttek a tünetek megjelenése előtti 1-2 napban is továbbadhatják a vírust.

Szerinte, ha egy szülő felelősen viselkedik, úgysem viszi be a gyerekét betegen az iskolába, máskülönben adhat neki egy lázcsillapítót is. Így viszont „ott fog tolongani maszk nélkül” több száz gyerek a hidegben, „és a tünetmentesek gyönyörűen meg fogják fertőzni egymást, miközben arra várakoznak, hogy lecsipogtassák teljesen feleslegesen a sapka alól kibújtatott homlokukat”.

Több értelmét látná a lázmérésnek, ha nem a bejáratnál, hanem odabent, az osztályteremben történne, elkerülve a tömegjeleneteket.

Kikelt a „szakmaiatlan, demagóg” vírusszkeptikusok ellen is. Azt mondta, szomorúságot és elkeseredettséget érez, mert „olyan járványban vagyunk, ami normális, racionális gondolatokkal, cselekedetekkel, a szabályok betartásával kontroll alatt tartható lenne. Nem kéne az országot, a gazdaságot leállítani. Egyszerűen józan, paraszti ésszel végig kéne gondolni, amit a szakemberek mondanak.”

Falus András részben a vakcinafejlesztésről beszélt. Optimista, mert általában 4-5 év szokott eltelni a kísérletek megkezdésétől a védőoltás beadásáig, de most 6-7 hónap alatt óriási előrelépés történt. Szerinte sokat segíti a vírussal kapcsolatos kutatásokat, hogy a legnagyobb tudományos folyóiratok, mint a Nature vagy a Science, ingyenesen hozzáférhetővé teszik a legjobb cikkeiket. A Nature-ben például nemrég részletes összefoglaló jelent meg a vakcinafejlesztések állásáról.

Jakab szerint az oxfordi fejlesztés a legbiztatóbb, Magyarország is ebből foglalt le ötmillió adagot. „Bízom benne, hogy 2021 első felében hazánkba is el fog jutni, és ha minden rendben lesz, megkezdődhetnek a tömegoltások. Utána várhatjuk a járvány enyhülését. Addig nem vagyok optimista, de a védőoltások jó ütemben haladnak, látom a fényt az alagút végén.”

Falus szerint jó eséllyel több vakcinát használnak majd a világban, és valószínűleg mással lesz érdemes oltani a fiatalokat mint az időseket. De egyelőre nem tudni, mennyi időre adnak majd védettséget, hányszor kell majd megismételni az oltást, és azt sem, milyen gyógyszerekkel lehet majd kiegészíteni őket.

Már nem számítanak úgy a szakértők

Jakab Ferenc nem először figyelmeztet, hogy komolyan elszabadult a járvány az országban. Két hete egy pécsi beszélgetésen a halálozások növekedését jósolta, ami azóta be is következett.

Rajta kívül más, akár a kormánynak elemzéseket készítő kutatók is veszélyesnek látják a helyzetet (például Röst Gergely matematikus), de a tavaszi időszakhoz képest most kevésbé hallgatnak a tanácsaikra. Néhány napja részletesen írtunk róla, hogy Orbán Viktor sem bízik annyira a virológusokban, a stratégiai döntéseket egyre inkább pénzügyi és politikai érvek határozzák meg.