„Felröhögött, hogy a gyerek lényegében kihűlt, majd beengedett minket”

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.
  • Csütörtök reggel debütált a hazai iskolákban, óvodákban a belépés előtti kötelező lázmérés.
  • Az első tapasztalatok alapján az új rendszer nem okozott nagyobb fennakadást az intézmények reggeli rutinjában.
  • De az már most látszik: az érintésmentes lázmérők minimum 1,5-2 fokkal alacsonyabb értéket mutatnak a normál testhőnél a hidegben érkező gyerekek homlokán, így nem sok értelme van a 37,8 fokos hazaküldési limitnek.

Több kapus beléptetéssel próbálták kiküszöbölni csütörtök reggel az iskolák, hogy a kötelező lázmérés miatt nagyobb sorok alakuljanak ki az érkezésnél. A méréseket általában az iskola tanárai vagy portások, óvodák esetében pedig dadusok végezték. De hogy az érintésmentes lázmérők, amiket használtak, nem a gyerekek valódi testhőjét mutatták, így semmi értelme a használatuknak, afelől sok szülő és iskolai dolgozó teljesen meg van győződve.

Röviden összefoglalva ez derül ki abból a rengeteg olvasói levélből, ami a szerkesztőséghez érkezett a kérdésünkre: Hogy ment a gyerekek első kötelező lázmérése? De nézzük részletesebben!

Több bejárattal a torlódás ellen

A körkérdésünkre érkezett válaszokból az látszik, sok intézményben nem ez volt az első lázmérős nap. Budapesten egy IV., X., XVI., és egy XVIII., kerületi iskolában, illetve egy veszprémi és egy dunakeszi intézményben már korábban mérni kezdték a gyerekek testhőjét reggelente. Van, ahol napokkal-hetekkel ezelőtt, „teszt jelleggel”, van, ahol már a tanév eleje óta rendszeresen végeznek ilyen szűrést, a legtöbb helyen kötelező kézfertőtlenítéssel egybekötve.

Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

A reggeli lázmérés ezekben az intézményekben már csak a rutin miatt sem okozhat fennakadást, de olvasóink többsége azokból az iskolákból sem számolt be káoszról, ahol ma reggel volt az első mérős nap. A nagyobb intézményekbe, mint például egy siófoki általános iskolába, ahová 900 diák jár, csütörtök reggel egyszerre több bejáraton lehetett bejutni, így kígyózó sorok sem alakultak ki a beléptetésnél.

Egy olvasónk gyereke iskoláját kivéve, egy Budapest környéki agglomerációs településen.

„A lázmérést az ajtóban végezték. Egy személy akinek az egyik kezében volt a becsomagolt (nejlon talán) lázmérő,a másikban a fertőtlenítő. Az ajtó előtt hatalmas sor. 20-30 gyerek torlódik fel a korai időben és egymás után állnak. Ahogy néztem, aki sorra kerül, annak megmérik a lázát és fújnak is a kezébe. Ez kb. 10-15 mp per gyerek. A lázmérő néha odaér a gyerek homlokához, és persze ez így nem túl higiénikus.”

- írta Tamás, aki attól tart, hogy a helyzet a tél beálltával, „esőben, hóban, fagyban” lesz igazán elviselhetetlen.

„Haszna pedig elenyésző”

- vélekedik, és olvasóink válaszai alapján ezzel nincs egyedül.

„A klinikai halál hőmérséklete”

A legtöbben arról számoltak be, hogy az érintésmentes, digitális infravörös lázmérők, amiket szinte mindegyik iskolában használnak, minimum 1,5-2 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet mutathatnak, mint amennyi a gyerekek valódi testhője. A legtöbb esetben 34 Celsius-fok körüli értéket jelzett a hőmérő, pedig a normál testhőmérséklet 36 Celsius-fok körüli.

Egészen extrém számokat is kaptunk: egy csepeli szakközépiskola iskolapszichológusa arról mesélt nekünk, hogy a reggeli lázmérésnél, miután nála, aki autóval érkezett az iskolába, a lázmérő 34,8 fokos testhőmérsékletet mutatott, a HÉV-vel érkező diákjai egyenként 32,2, és 30,8 Celsius-fokos eredményt produkáltak, a „viszonylag hideg”, 13 fokos kinti levegőről beérkezve.

„Ez a klinikai halál hőmérséklete”

- mutatott rá olvasónk, Dániel, de nem az övé volt az egyetlen mérési hibás történet.

Egy Csongrád megyei iskolánkban, ahová másik levelező olvasónk, Mária gyereke jár, az iskola úgy próbálta ezt az anomáliát megoldani, hogy a homlok helyett elkezdte a nyakuk tájékán méretni a dolgozókkal a gyerekek testhőjét.

Mária szerint ezzel azonban átestek a ló túloldalára, ugyanis a kabátban, sálban, „loholva” érkező gyerekek nyakánál a hőmérők a normálnál magasabb hőmérsékletet mutattak, hisz „nem nyaki mérésre vannak kalibrálva”.

Fotó: Ujvári Sándor/MTI/MTVA

„Az így, rosszul mért gyerekeket hazaküldték, de például esetünkben, és több más gyerek esetében, otthon sem hagyományos, sem digitális hónalj-, sem infra lázmérővel nem sikerült produkálni a lázat. Visszamenni viszont csak az egészséget megállapító orvosi vizsgálat után lehet menni az iskolába, a következő napon” - írta Mária, aki szerint a legjobb az lenne, „[ha] az iskolákban az adott készülékek használati utasításának megfelelően használnák a lázmérőket, és nem próbálnának trükközni velük pusztán azért, hogy a műszer a homlokon ne 35 fokot mérjen”.

„Ezek fényében szerintem, akin ezzel a hőmérővel 37,8-at mérnének, az aligha tudna saját lábán eljutni a suliig, mert a hagyományos lázmérő már 40 fok körül járna”

- magyarázta egy másik olvasónk, akihez csak csatlakozni tudott egy óvodás gyereket nevelő szülő, aki szerint „baromság”, hogy „tesztelés helyett tehát félremérő lázmérőkkel védekezünk”.

Fotó: MTI Fotószerkesztõség/Nyikos Péter/MTI/MTVA

Az iskolákban a lázmérést általában a feladatra beosztott tanárok, vagy még gyakrabban portások, karbantartók végezték csütörtök reggel olvasóink visszajelzései alapján. Az óvodákban pedig a dadusok, akiknek azonban a kicsikkel rengeteg feladatuk lenne, mielőtt elkezdődnének a foglalkozások.

Egyik olvasónk megdöbbenve tapasztalta, hogy a gyereke óvodájában a lázmérést   a reggeli rituálék „belépés, folyosói összetalálkozások/-ölelkezések, pisi-kaki” után végezték csak el a csoportszoba ajtajában,  pedig „ez egy kifejezetten apró, szűkös épület. A gyerek sok, és sokszor úgy viszik őket le a szülők, hogy a még kisebb gyerekek is velük vannak” - írta. Egy másik óvodában az óvónő már bentről rohant vissza a kisgyerekkel, hogy majd' elfelejtette, de a lázát is meg kell mérnie.

Szinte nulla hazaküldés

A lázmérők működéséről érkezett tapasztalatok alapján nem meglepő, hogy szinte egyik olvasónk sem számolt be arról, hogy tömegesen akadtak volna fenn a gyerekek ezen szűrőn (legalábbis, ahol rendeltetésszerűen, a homlokon - esetleg csuklón - mértek).

Egy olvasónktól érkezett csak ilyen történet, de neki sem a reggeli méréskor, hanem egy kicsit később, már telefonon szóltak az óvodából, hogy lázas a négy éves lánya, azonnal vigyék haza. A kislány 37,6 Celsius-fokos hőemelkedése azonban a vastag ruhában „rohangászás” eredménye lehetett, mert az otthoni mérésen már rendre 36,6 fokot produkált a kicsi.

„De már nincs mit tenni ,visszacsinálni nem akarták. Ha már behívattak a gyerekért, akkor a hétre (2 napra) maradjon is otthon, hazaadták minden felszerelését és csak orvosi igazolással mehet újra közösségbe a makk egészséges kislányunk” - dohogott névtelenséget kérő olvasónk, aki, míg kicseng a túlterhelt gyermekorvos telefonja, eldöntheti, hogy táppénzre megy, vagy egy négyéves társaságában próbál meg home office-ban dolgozni.

A kötelező lázmérés első napjáról az operatív törzs napi tájékoztatóján megemlékezett Müller Cecília tisztifőorvos is, aki szerint a lázmérés egy „jó, könnyű eszköz, egy egyszerű lehetőség” a potenciális fertőzöttek kiszűrésére. Bízik benne, hogy a kötelező lázmérés első napján az iskolák „megtalálták a leghelyesebb, legadaptáltabb megoldásokat, és így nem következik be torlódás”, és hogy „kevés gyereket, fiatal felnőttet fognak kiszűrni”, ami azt jelenti, hogy megmaradt a trend, „hogy a gyermekek kevésbé érintettek a járványban”.

Minden eddig levelet küldő olvasónk hozzájárulását köszönjük, a többieket továbbra is írásra bíztatjuk (megirom@444.hu, jelige: iskolai hőmérés).

Már nyomdában a MAKRO

Lépj be a Körbe október 20-ig, hogy október végén neked is küldjünk egy tiszteletpéldányt.

Belépek
Kapcsolódó