A belarusz külügyminisztérium pénteken közölte, hogy összeállítottak egy listát olyan EU-s tisztségviselőkről, akik a jövőben nem léphetnek be Fehéroroszországba. A minisztérium közlése szerint a szankciót ellenszankciónak szánják, miután korábban az Európai Unió az elcsalt választások és a vérbe fojtott tüntetések után is hatalomban maradó Aljakszandr Lukasenka rezsimjének több tagját illette szankciókkal.
Ugyanakkor a minszki minisztérium nem hozta nyilvánosságra, hogy mely EU-s tisztségviselőket sújtották szankciókkal, írja a Deutsche Welle. A rezsim válaszlépésként az összes, az országban dolgozó újságíró akkreditációját visszavonta, és most mindenkinek újra engedélyért kell folyamodnia a belarusz hatóságokhoz.
Emellett Minszk "konzultációra" visszahívta a lengyel és a litván nagykövetét, és azt javasolta a két országnak, hogy ők is hívják vissza a követeiket. A belarusz rezsim egyben azt is kérte a két országtól, melynek vezetése a választások után elsők között közölte, hogy nem tekintik legitimnek Lukasenka hatalmát, hogy csökkentsék a nagykövetségükön állomásozó stáb létszámát, ugyanakkor sem a nagykövetek visszahívását, sem a stáb csökkentését nem tervezi meglépni egyik ország sem.
Az EU vezetőinek egy hónapnyi tanakodás után péntek délelőtt sikerült megállapodnia a belarusz rezsim elleni szankciókban, és ugyan Lukasenka nem szerepelt a szankcionáltak a listáján, de 40 hozzá közel álló szereplő igen, ellenük beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelt el Brüsszel. Az EU-s szankciókat pénteken Moszkva kritizálta, Putyin szóvivője szerint az ilyesmi inkább a gyengeség, semmint az erő jele.
Szintén pénteken derült ki, hogy jövő kedden Angela Merkel német kancellár találkozni fog Berlinben a belarusz ellenzék egyik vezérével, Szvjatlana Cihanovszkajával. A német kormány korábban már közölte, hogy nem tekinti legitimnek Lukasenka elnöki posztját. Cihanovszkaja múlt ezen a héten már találkozott a francia államfővel, Emmanuel Macronnal is.