Mi lesz a választáson, ha a koronavírus elviszi Trumpot vagy Bident?

Péntek reggel érkezett a hír, hogy Donald Trump amerikai elnök koronavírusos. Turbulens időszakban jött ez most, ősszel ugyanis még elnökválasztás is lesz, ezért fontos kérdés, ki lesz az elnök, ha Trump akadályoztatva van, vagy esetleg meghal. Ezen kívül, mivel Trump és alkalmazottja, akitől elkapta a vírust, a szerda esti elnökjelölti vitán is részt vettek, elképzelhető, hogy Joe Biden demokrata elnökjelöltet is megfertőzték, még az sem kizárható, hogy nemcsak a 73 éves Trump, de a 77 éves Biden is feladatai ellátására képtelenné válik a koronavírus miatt.

Ebben a cikkben lehetséges eseteket vázolunk, és megmondjuk, hogy az amerikai törvények alapján kire száll ebben az esetben az elnöki hatalom.

Mi történik, ha meghal, vagy nem tudja ellátni teendőit az elnök?

Erre a kérdésre a legegyszerűbb a válasz, ilyenkor az alelnök látja el az elnök feladatait. Trump alelnöke a 61 éves Mike Pence. Egyelőre nem érkezett arról hír, hogy őt koronavírus-fertőzés érhette volna, de mivel a Fehér Házban több tanácsadó is igazoltan fertőzött, és nem tudni, Trump és felesége kiket fertőzhetett még meg, ez sem teljesen kizárható. Annyi biztos, Pence nem vett részt az elnökjelölti vitán, igazoltan hétfőn találkozott utoljára Trumppal.

Ha esetleg Pence is megbetegedik, akkor a 80 éves Nancy Pelosira szállnak az elnöki teendők, ő ugyanis a Képviselőház elnöke. Pelosi viszont demokrata, ezért a Fehér Ház nagyon szeretné elkerülni, hogy rá kelljen hagyatkozni, erről korábban már többször nyilatkoztak is. Ha Pelosival is történik valami, akkor a Szenátus pro tempore elnöke, azaz a republikánus Chuck Grassley, utána pedig Mike Pompeo külügyminiszter következik az elnöki helyettesítési sorban.

És ha meghal Trump vagy Biden, mi lesz az elnökválasztással?

Bár az amerikai történelemben még egyik nagy párt elnökjelöltje sem halt meg az elnökválasztás előtt, a republikánusoknak és a demokratáknak is világos szabályai vannak erre az esetre. Ha Trump vagy Biden meghalna, akkor a pártjuk új jelöltet állítana helyettük a választásra. Az új jelölt bárki lehet, aki teljesíti az elnöki poszt betöltésének törvényi kritériumait.

A pártok ezután átírnák minden állam szavazólapjain a halott jelölt nevét az új jelöltére. Igaz, ezzel is lenne egy kis probléma, a szövetségi államokban ugyanis eltér a szavazólapok véglegesítésének határideje, és több olyan állam is van, ahol szeptember vagy október eleje után már hivatalosan nem lehet módosítani a szavazólapon. Ezekben az államokban a pártoknak bírósághoz kellene fordulniuk, és a bíróságok minden bizonnyal engedélyeznék is nekik, hogy átírják a halott jelöltjük nevét, legalábbis nem látni érdemi okot arra, miért ne engedélyeznék.

A helyzetet ugyanakkor tovább bonyolítja, hogy több államban már kiküldték a szavazólapokat azoknak, akik levélben kívánnak szavazni, és sokan már éltek is ezzel a jogukkal. Például Észak-Karolinában, ami kulcsfontosságú csatatér, akár el is döntheti a választás kimenetét.

Mi van akkor, ha a választás és a beiktatás között hal meg az elnök?

Ez már fogósabb kérdés. Az amerikai elnökválasztást november elején tartják, az eredmény alapján decemberben szavaznak az elektorok, majd januárban a Kongresszus megszámolja az elektori szavazatokat és szentesíti az eredményt, és csak ezután iktatják be az új elnököt. Ha a Kongresszus már szentesítette az eredményt, és utána hal meg a megválasztott elnök, akkor az tiszta sor: ebben az esetben a megválasztott elnök alelnöke (Trumpnál Pence, Bidennél Kamala Harris) lesz az elnök. Ha a megválasztott elnök az elektori szavazás és a szavazatok kongresszusi összeszámlálása között hal meg, akkor a Kongresszusnál pattog a labda. Ha a képviselők és a szenátorok úgy döntenek, hogy nem számolják a halottra leadott szavazatokat, akkor Richard Pildes New York-i jogászprofesszor szerint a törvényhozás elnököt is választhat, és ebben a folyamatban minden szövetségi állam delegációja 1 szavazattal rendelkezne.

De Pildes szerint akkor a legbonyolultabb a helyzet, ha a megválasztott elnök a novemberi választás és a decemberi elektori szavazás között hal meg. Ilyenkor az is számít, hogy bizonyos szövetségi államok megkötik az elektoraik kezét, és kötelezik őket, hogy az adott államban legtöbb szavazatot szerzett jelöltre adják a voksukat. Nem tudni azonban, hogy ez a kötelezettség akkor is élne-e, ha az adott jelölt halott lenne. Ebben az esetben minden bizonnyal az elektorok párthűsége is számítana, és Pildes szerint valószínűleg a halott jelölt alelnökjelöltjére szavaznának.