Félelmetes cikk jelent meg a vasarnap.hu-n. Az "A legkisebbek körében érzékenyít a LEGO" című írás éppen azért félelmetes, mert nincs benne semmi félelmetes: se egy csúnya szó, se egy erősebb kifejezés, semmi verbális agresszivitás vagy fenyegetés, nulla indulat, de még egy militáns hasonlat vagy háborús hangulatú kép sem. A szereplői egy másfél éves kisfiú és egy doboz menő, munkagépes LEGO, a kisfiú háttérben feltűnő szerető-aggódó szüleivel.
Miközben a cikk arról szól, hogy mennyire elfogadhatatlan, hogy a LEGO kisgyerekeknek szánt Duplo sorozatából a teherautót és markolót tartalmazó szetthez két olyan figurát csomagoltak, amik közül az egyiknek valamivel sötétebb a “bőre” a másikénál.
Igen, a cikk ténylegesen arról szól, hogy micsoda dolog, hogy egy LEGO-szettben van egy nem fehérnek látszó sofőrfigura is.
Azt pedig mindenki tudja, hogy mi történik egy kisfiúval, ha nem fehér bábúval játszik: pár évvel később már puncit operálnak rá. Vagy ahogy a szerző, Kaszab Zoltán fogalmaz:
"Persze, legyinthetünk, hogy ez csak egy játék, mit is foglalkozunk vele? De a másfél éveseknek szóló játékot követi az óvodai érzékenyítés, a mesekönyv, majd a nemváltó influenszer Youtube-videója."
A cikk önmagában persze teljesen ártalmatlan, sőt a maga naivitásában néhol kifejezetten vicces is. Ezen a pontján például konkrétan felnevettem:
“Félreértés ne essék, semmi bajom a minden ember egyenlő elvével, sőt, nagyon jól tudjuk, hogy Isten színe előtt valóban mindenki egyformán értékes. Csakhogy én nem szeretném, ha ezt a Lego üzenné meg a gyermekemnek.”
De ez se rossz rész, ha az eszünkbe véssük, hogy tényleg nincs szó másról, mint hogy a szettbe csomagolt két, pár centis gépjárművezető közül az egyiknek picit barnásabb a műanyagja:
“A játék a játékra való, a felhőtlen szórakozásra, arra, hogy örömet okozzon. Nincs helye annak, hogy egy másfél éves gyermek ideológiai üzenetekkel találja szembe magát, nem kell idejekorán szembesíteni olyan kérdésekkel, amelyeket nyilvánvalóan fel sem tud fogni. Majd mindent a maga idejében – egyszerűsítések nélkül.”
Az egészben az az ijesztő, hogy ez a naiv, abszurd, szinte Pósa Lajos bácsis négerezés hol jelent meg és hogy milyen kedvesen naiv, laza természetességgel.
A vasarnap.hu a kormányzó KDNP-hez közel álló, a párt egyik jó évtizede meghalt politikusáról elnevezett Kovács K. Zoltán Alapítvány lapja, amibe - eltérően egy rakás hasonló online kormánypropaganda-terméktől - a kormányhű értelmiség olyan ismert képviselői is írtak cikkeket, mint Maróth Miklós klasszika-filológus professzor, az Akadémia egykori alelnöke, az új, kormány alá rendelt akadémiai kutatóhálózat új vezetője. De publikált itt Azbej Tristan államtitkár, Tarnai Richárd kormánymegbízott vagy Fűrész Tünde korábbi helyettes államtitkár is.
A cikk engem nem háborított fel, a véleményszabadság feltételek nélküli híveként nemhogy nem zavar, hogy ilyesmi is megjelenhet, hanem kifejezetten örülök neki és tényleg jól szórakoztam rajta. Például azért, mert nemcsak abszurdan humoros írásról, de egyben fontos kordokumentumról van szó. 2020. Magyarországán itt tart a kormányközeli, magát kereszténynek mondó közbeszéd.