Meglehetősen mesterséges szembeállításnak tűnik, ráadásul nehéz is értelmezni a Budapest-vidék szétválasztást, de az operatív törzs kevés adatainak egyike, hogy külön kategóriába sorolja a fővárosi és a nem fővárosi áldozatokat. (A vidéken belül semmiféle egyéb kategória nincs, még megyei adatok sem az áldozatok esetében.)

Amikor ezt a kategóriát bevezette az operatív törzs, a kormányzati járványkommunikáció hangsúlyos eleme volt a Pesti úti idősotthon, és Karácsony Gergely főpolgármester személyes felelőssége az intézményben kialakult járványgócért. Az operatív törzs naponta külön feltüntette azt is, hogy hány új fertőzött és áldozat van az fővárosi önkormányzat által fenntartott idősotthonban, amit egyébként semmilyen másik intézmény esetében sem tett meg ilyen gondosan.

Arról, hogy az áldozatok országszerte hol hunytak el (idősotthonban, kórházban, otthon) az operatív törzs a Pesti úti intézményt leszámítva nem adott részletes tájékoztatást, csak a Budapest/vidék kategóriát hozta létre. Pedig az többet elárulna arról, hogyan sikerült vagy nem sikerült megvédeni az időseket.

A járvány első hulláma júliusra lecsengett. Ekkor az operatív törzs adatai szerint 361 fővárosi és 235 vidéki áldozat volt (60-40 százalékos arány), miközben a teljes lakosságnak csak 18 százaléka él Budapesten. Az összes regisztrált fertőzött 46 százaléka volt budapesti.

Aztán amikor beindult a második hullám, az áldozatok fővárosi/vidéki kategóriába osztása így maradt a kormányzati honlapon, és az operatív törzs is megtartotta azt a szokását, hogy a napi beszámolójában továbbra is külön megemlíti, hogy az aktív fertőzöttek, az elhunytak és a gyógyultak hány százaléka budapesti.

Augusztus 20-án, közvetlenül a járvány visszaerősödése előtt az aktív fertőzöttek 34 százaléka volt budapesti, ez nagyjából most is így van. A járványban addig összesen elhunytnál ugyanakkor a fővárosiak aránya 60 százalékról 50-re ment le.

A járvány kezdete óta most fordult elő először, hogy az összes áldozatot nézve a vidéken elhunytak száma (430) meghaladta a fővárosiakét (423). (A napi 20 újabb áldozat közül például 18 volt vidéki és 2 budapesti.)

A második hullám - maradva az operatív törzs Budapest/vidék felosztásánál - egészen másként néz ki, mint a tavaszi. Augusztus 20-a óta 244 új áldozata van a járványnak, ebből 187 vidéki és 57 budapesti. Vagyis teljesen megfordult az arány.

A második hullámban a halálos áldozatok 76,6 százaléka vidéki, 23,4 százalékuk budapesti. Ami már közelít a teljes lakosságon belüli arányhoz.

A kevés teszt miatt a fertőzöttek száma mostanra inkább érdekesség lett. Mindenesetre ez alapján a második hullámban az új fertőzöttek között is csökkent a budapestiek aránya, még ha nem is olyan mértékben, mint az áldozatok között, de a korábbi 44 százalékról 33 százalékra.

Amikor szeptemberben Karácsony Gergely levélben fordult a miniszterelnökhöz, és a tesztelőkapacitás növelését, ingyenes koronavírus-tesztek elérhetővé tételét, a tanárok ingyenes állami szűrését és az idősebb korosztályt védő intézkedések bevezetését kérte, Orbán azt válaszolta neki, az operatív törzs munkájának eredménye mindenki számára hozzáférhető, így „az önkormányzat, a főváros és a főpolgármester úr számára is”. Az operatív törzs számaiból az olvasható ki, hogy a miniszterelnök által a második hullámban legfontosabbnak ítélt mutatóban, a halálozások számában a tavaszihoz képest javultak a fővárosban a mutatók, legalábbis egyelőre. Nem mintha egységesen lehetne kezelni minden fővárosi vagy vidéki áldozatot.

A halálozások száma ugyanakkor országosan folyamatosan emelkedik, a múlt héten volt a második legtöbb áldozat a járvány kezdete óta. A szerdai 20 áldozatnál pedig eddig egyszer sem jelentettek többet egy nap alatt.