A világ egyik legnagyobb bányáját építenék egy Pápua Új Guinea-i folyó mellé, ami környezeti kataszrófával fenyeget
Pápua-Új Guinea története és az egész Föld egyik legnagyobb arany-ezüst-réz-bányáját készülnek felépíteni az ország északi részén található Frieda folyó mentén, de a gigantikus építkezés az ENSZ szakértői szerint annyira veszélyes, hogy a világszervezet levélben fordult négy ország: PÚG, Kína, Ausztrália, Kanada kormányaihoz és az érintett kínai állati céghez.
A gigantikus jelző itt nem túlzás: a bánya tervezett alapterülete 16 ezer hektár, vagyis 160 négyzetkilométer, ami nagyjából megegyezik Pécs közigazgatási területével. Az ENSZ szerint az egyik fő veszélyforrás az, hogy a projekt része egy, a bánya méretéhez illően hatalmas mérgezőiszap-tározó felépítése. Mivel ez szeizmikus szempontból aktív, vagyis földrengésveszélyes terület, az ENSZ szakemberei szerint a gátszakadás potenciális veszélyforrás, nem is akármilyen, hiszen a környékbeli őslakók megélhetését biztosító folyó mentén sok tízezernyi bennszülött él.
A Frieda ráadásul belefolyik a Sepikbe, ami 1100 kilométeresnél is hosszabb és most még szinte érintetlen területen folyik át.
Az ENSZ levele szerint a bányát nyitó cégben 80 százalékos többséget birtokoló, PanAus nevű, Ausztráliában bejegyzett, de végső soron egy kínai állami vállalat kezében lévő társaság a projektről és annak hatásairól nem egyeztetett a környéken élő őslakókkal. “A projekt megvalósítása során a jelek szerint nincsenek tekintettel az érintettek emberi jogaira” - írják.
A gátról és a lehetséges gátszakadás hatásairól készített dokumentációt a cég nem osztotta meg sem az érintett, folyás iránt lejjebb élő helyiekkel, sem az azt kikérő jogvédő szervezetekkel.
Az ENSZ szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy a szintén Pápuán, az OK Tedi folyó mentén található nagyon hasonló, csak kisebb bánya példája mennyire ijesztő. Ott évente 80 millió tonnányi szennyezett zagy kerül be a természetes vízrendszerbe. Ott tényszerűen tanulmányozható a bánya- és gátépítés hatása: a folyóból hosszú szakaszon kihaltak a helyiek megélhetésében igen fontos halak, az áradásokkal a mederből kimosott szennyezett zagy elborította a folyó menti ültetvényeket, a gátak alatt felgyorsult folyó pedig elvágta az őslakók több hagyományos közlekedési útvonalát.
(via Guardian)