A krónikus fáradtság és a poszttraumás stressz is megjelenhet azoknál, akik kigyógyultak a koronavírusból
2020 augusztus 18., 17:40
Egyre többet tudunk a koronavírus hosszú távú hatásairól, amik azoknál is megjelenhetnek, akik könnyen megúszták
Ahogy idén az új típusú koronavírus vilgszerte elterjedt, a kutatók elsősorban megelőzésre és a kezelésre koncentráltak, azonban mára a fertőzöttek száma túllépte a 35 milliót, és egyre több szó esik a betegség hosszú távú következményeiről. Az eddigi tapasztalatokból úgy tűnik, hogy azoknál is maradhatnak elhúzódó tünetek (rossz közérzet, krónikus fáradtság), akiknél egyébként enyhe lefolyású volt a betegség. Az orvosok pedig attól tartanak, hogy a világjárvány következtében sokaknak kell további betegségekkel és egészségkárosodással küszködniük.
A korábbi betegségekből tanulhatunk
Mivel az új koronavírus több szervet is képes megtámadni, súlyosabb fertőzésen átesett betegeknek nem csak a tüdejében, hanem a szívében, az immunrendszerében, az agyában és máshol is károkat okozhat. A Nature nemrég felhívta a figyelmet, hogy a korábbi két hasonló koronavírus-fertőzés, a SARS és a MERS tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek a panaszok akár évekig megmaradhatnak. A Peikngi Egyetem kórházában 2003-tól 2018-ig vizsgáltak 71 olyan embert, akik korábban a SARS miatt kerültek kórházba, és 4,6 százalékuknál még 15 évvel később is láthatóak voltak az elváltozások a tüdőben.
A kórház után sem jött egyből rendbe mindenki
Egy júliusban megjelent tanulmány 143 olyan embernek a felépülését követte, akiket tavasszal Róma legnagyobb kórházában kezeltek új típusú koronavírussal. A felmérés szerint 87 százalékuk mutatott legalább egyfajta tünetet két hónappal azután, hogy a először észleték náluk a vírust.
- A többségük (53,1 százalék) fáradékonyságra panaszkodott,
- de nagy volt az aránya (43,4 százalék) azoknak is, akiknek nehézlégzése volt.
- sokan szenvedtek ízületi vagy mellkasi fájdalmaktól,
- mások szűnni nem akaró köhögésel küszködtek,
- és az ízlelése vagy a szaglása sem tért vissza mindenkinek.
Hozzá kell tenni, hogy ezek a kutatások még csak azokat vizsgálták, akik egyáltalán kórházba kerültek, de az elhúzódó tünetek azoknál is jelentkezhetnek, akiknél viszonylag enyhe lefolyású volt a vírus.
A BBC megemlíti, hogy a 4 millió brit által használt víruskövető alkalmazásban az emberek 30 százaléka számolt be arról, hogy még 30 nappal később is voltak tünetei, 2 százalékuknak pedig még 90 nap után is voltak panaszai. Egy dublini talulmány - ahol a bevont 128 páciensek 52,3 százaléka még három hét után is fáradékonyságra panaszkodott- megállapította, hogy nincs összefüggés a betegség súlyossága és a fáradékonyság megjelenése között.
Akik krónikus fáradtsággal küszködnek, általában arról számolnak be, hogy az ágyból is csak nehezen kelnek ki, majd néhány percnél vagy óránál többet nem tudnak dolgozni. Korábban tanulmányok bizonyították, hogy a SARS vírus okozhatott krónikus fáradtságot: a Torontói Egyetem 2011-es kutatása 22 korábbi beteget vizsgált, akik 13-36 hónapig nem tudtak visszatérni a munkába, fáradékonyak voltak, izomfájdalmaik voltak, depressziósok lettek és rosszul aludtak.
Bár a fáradékonyság a leggyakoribb, de különböző betegeknél más és más tünetekkel jelentkezhetnek a hosszú távú hatások, mivel a koronavírus többféle sejtet is megtámad a testben, és túlzott immunreakciót vált ki. Tim Spector, a King's College London professzora a BBC-nek beszélt arról, hogy akinek tartós hasmenése van, annak a beleit támadta meg a vírus, aki a szaglását veszítette el, annak pedig az idegeit. De előfordult olyan eset is, amikor valakinek a vércukorszintjével adódtak problémák a betegség után.
Akiknél tüdőgyulladás is kialakult, még hosszabb ideig megfigyelhetőek a fertőzés áltak okozott károk, főleg a tüdő alsó lebenyeiben. Náluk a röntgenfelvételek gyulladások nyomait mutatták, amik nehezítik a légzést. A látható sérülések normális esetben két hét után csökkenni kezdenek, azonban egy ausztrál tanulmány szerint hat héttel a kórház elhagyása után a betegek 88 százalékánál még mindig látszottak a sérülések, majd ez a 12. hétre 56 százalékra csökkent. Valamint 38 százalékuknál csökkent a tüdő diffúziós kapacitása, azaz kevesebb oxigén jutott a léghólyagokból a véráramba.
Más esetekben a vírus a szívet támadta meg. A szecsuáni Sichuan Egyetem kardiológusa, Mao Csen a Nature-nek arról számolt be, hogy a covidos betegei harmadánál tapasztalt szív- és érrendszerei tüneteket. Az egyik ilyen ilyen a cardiomyopathia volt, ami miatt a szív izomrostjai megnyúlnak, az erejük pedig jelentősen csökken. Csen és kutatótársai május közepén megjelentettek egy tanulmányt a European Heart Journalban, amiben felhívták a figyelmet, hogy akiknél tüdőgyulladást okozotta vírus, azoknál a következő 10 évben megnő a szívbetegségek kockázata. Az orvos szerint ezt az immunrendszer túlzott reakciója által kiváltott gyulladások okozhatják.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa már augusztusban beszélt arról, hogy az intenzív osztályon kezelt betegek 10 százalékánál poszttraumás stressz szindróma is kialakult. De voltak olyanok is, akik zavartságról vagy memóriazavarról számoltak be. Ugyanakkor egyelőre nem tisztázott, hogy ezeket közvetlenül a vírus okozta vagy már a gyulladások következményei.
Közben elindultak már olyan kutatások is, amelyek hosszabb ideig követik a koronavírus hatását. Az Egyesült Kiráylságban 10 ezer beteg állapotát figyelik egy éven át, de már az Egyesült Államokban is indult hasonló.