Jobban mozgósított a Fidesz, mint a teljes ellenzék Borsodban

Koncz Zsófia, a Fidesz jelöltje győzött az időközi parlamenti választáson Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os választókörzetében. A szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálása után a kormánypárt jelöltje – aki elhunyt édesapja képviselői helyét szerezte így meg – a szavazatok 50,87 százalékát kapta. Az összes ellenzéki párt által támogatott Bíró László 45,9 százalékot kapott.

Másodszor fordult elő a rendszerváltás óta, hogy az összes jelentős ellenzéki párt közös jelöltet indított országgyűlési választáson: az előző és egyben első alkalom idén februárban, Dunaújvárosban történt, ott simán nyert az ellenzék. Akkor eleve az ellenzék volt az esélyes, mivel 2018-ban a jobbikos jelölt győzött teljes összefogás nélkül is, és a februári időközin a Fidesz csak félszívvel kampányolt, saját jelöltet sem állított, hanem egy független indulót támogatott. Most viszont egy olyan körzetben volt időközi, ahol hagyományosan erős a Fidesz, és az utóbbi években egyre jobb eredményeket ért el.

A Fidesz javított, az ellenzék rontott 2018-hoz képest

Ebben a körzetben 2018-ban a fideszes Koncz Ferenc 49,3 százalékkal győzött, majd 2019-ben az EP-választáson a Fidesz listája 53 százalékot kapott, míg tavaly ősszel az önkormányzatin a Fidesz megyei listája 56 százalékot szerzett. Vagyis ebben a választókörzetben a Fidesz az utóbbi két évben választásról választásra egyre jobban szerepelt.

Az biztosan látszik az eredményen, hogy a Fidesz javított a 2018-as eredményén, az ellenzék pedig rontott.

A részvétel 66 százaléka volt a 2018-as választásnak, és ehhez képest a fideszes jelölt az akkori fideszes szavazatok 68,5 százalékát kapta, vagyis valamivel többet, mintha csak annyival csökkent volna a szavazatainak száma, amennyivel kevesebben vettek most részt a választáson.

Bíró László viszont csak 62,4 százalékát kapta annak a szavazatszámnak, amit 2018-ban a most őt támogató pártok három jelöltje (Jobbik, MSZP és LMP) összesen kapott, azaz arányosan rosszabbul szerepelt, mint az ellenzék akkoriban.

Mégis így lett szoros a verseny

Csakhogy hiába voltak kevésbé lelkesek most az ellenzéki szavazók, mint két és fél éve, azzal, hogy nem hárman indultak a fideszes jelölt ellen, sokkal jobban meg tudták szorongatni a kormánypárti indulót. 2018-ban Koncz 49,3, a jobbikos Bíró 31,64, a szocialista Pap Zsolt 14,9 míg az LMP-s Tarnai Gábor 2,27 százalékot szerzett. Az első két helyezett között akkor hatalmas, közel 18 százalékpontos különbség volt. Ezt most sikerült 5 százalékpontra ledolgozni.

Még úgy is sokkal szorosabb lett a verseny, hogy a három ellenzéki jelölt összesítve akkoriban csak 0,5 százalékponttal kapott kevesebb szavazatot, mint a fideszes jelölt. Azaz összességében az ellenzék javított az esélyein a teljes összefogással, még akkor is, ha az ellenzéki szavazók közül több vesztette el a kedvét a választáson való részvételtől, mint a kormánypártiak.

Erős kampány volt

Erre az időközi választásra nagy erőket mozgatott meg mindkét oldal. Koncz Zsófia mellett két miniszter és a Fidesz frakcióvezetője (Varga Judit és Gulyás Gergely, illetve Kocsis Máté) is a helyszínen kampányolt, míg Bíró László mellett az ellenzék több vezetője is felvonult a választókörzetben (Karácsony Gergely főpolgármester, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Jakab Péter Jobbik-elnök, Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök és Fekete-Győr András Momentum-elnök).

A jelöltállítást bonyolította, hogy Bíró ugyan jobbikos politikus, és eddig a párt színeiben indult több választáson is, ám ezúttal csak a többi párt (Momentum, DK, MSZP, Párbeszéd, LMP) tehette ki a neve mellé a logóját. A Jobbik azért maradt le, mert a jelöltállítás napjáig (szeptember 4.) a bíróság nem vezette át Jakab Péter elnökségét a pártban, bár Jakabot már januárban megválasztották. A bejegyzés elmaradása miatt a Jobbik hivatalosan nem tudott jelöltet állítani. (Jakabot másnap már bejegyezte pártelnöknek a bíróság).

Az ellenzéki oldal azt is sérelmezte a kampányban, hogy a térség sok falujának független polgármestere a fideszes jelölt mellett kampányolt, az ellenzékiek állítása szerint azért, mert megfenyegette őket a kormány, hogy máskülönben nem jutnak állami támogatásokhoz vagy éppen közmunkához.

Lehet, hogy Bíró jelölése nem a legjobb ötlet volt

Ugyanakkor az is befolyásolhatta a választás kimenetlét, hogy Bíró hiába volt 2018-ban egyértelműen a legjobban szereplő ellenzéki jelölt, népszerűsége egyáltalán nem egyértelmű a térségben: tavaly ősszel a szerencsi polgármester-választáson csak 4,97 százalékot kapott a Jobbik–MSZP–Momentum–MMM közös jelöltjeként. Szerencs a választókörzet második legnagyobb települése.

Az sem segítette a kampányát, hogy a sajtó hónapokig a két évvel ezelőtti antiszemita Facebook-kommentjeivel foglalkozott, illetve az a gyanú is előkerült, hogy EU-s támogatásokkal élt vissza (előbbiért bocsánatot kért, utóbbiról azt mondta, hogy hazugság).