Több település került azeri ellenőrzés alá Hegyi-Karabahban

Azerbajdzsán ellenőrzése alá vont több települést is Hegyi-Karabahban az Örményországgal szembeni fegyveres konfliktusban - közölték szerdán a felek. Arajik Harutjunján hegyi-karabahi miniszterelnök arról számolt be, hogy Azerbajdzsánnak sikerült előrenyomulnia a frontvonal mentén. Az örmény hadsereg is megerősítette, hogy az azeri erőknek sikerült további területeket ellenőrzésük alá vonniuk. Amint arra a dpa német hírügynökség is felhívja a figyelmet,

ez az első alkalom, hogy Jereván hivatalosan elismerte ellensége sikereit a harcokban.Ilham Alijev azeri elnök Twitter-bejegyzése szerint az azeri hadseregnek nyolc települést sikerült elfoglalnia. Az azeri fél szerint hadserege mostanra 45 települést foglalt el Hegyi-Karabahban, amit az örmény hadsereg eleinte tagadott. Az azerbajdzsáni állami televízió az utcán tűzijátékkal ünneplő embereket mutatott felvételén.

Örményország több száz halálos áldozatról számolt be a konfliktus szeptember 27-i kezdete óta. Azerbajdzsán nem közölt számadatokat személyi veszteségeiről, de beszámolt arról, hogy 43 civil vesztette életét.

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök közben telefonon beszélt a hegyi-karabahi konfliktusról , a két vezető a Kreml sajtószolgálata szerint kiállt a politikai rendezés felélesztése mellett.

A Kreml szerint Putyin aggodalmát fejezte ki a török elnöknek azzal kapcsolatban, hogy a hegyi-karabahi harcokban a közel-keleti régióból érkezett harcosok is részt vesznek. Törökország Azerbajdzsánt támogatja a hegyi-karabahi konfliktusban, Örményország állítása szerint pedig a Erdogan kormánya törökbarát milicistákat küldött Szíriából Hegyi-Karabahba harcolni az azeri hadsereg oldalán. Az azeri és török kormány ezt tagadja.

Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én kezdődtek újra a harcok. A konfliktus történetéről itt írtunk bővebben. Mindkét fél, Örményország és Azerbajdzsán is rendkívüli állapotot hirdetett, és mozgósítást rendelt el. Az orosz kormány kezdeményezésére a harcoló felek október 10-től kezdődő humanitárius tűzszünetben állapodott meg a hadifoglyok és az elesettek holttesteinek kölcsönös átadása érdekében, de a megállapodásnak szemlátomást nem volt foganatja.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Örményország és Azerbajdzsán között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992-1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.