Nem elég, hogy az elhízás növeli a covid kockázatát, még a védőoltás hatékonyságát is csökkentheti
Február, a koronavírusjárvány globálissá válása óta egyre több ismeretet halmozunk fel a covidbetegség jellegéről. Az elmúlt bő kilenc hónap adatai alapján egyre egyértelműbb, hogy a betegség lefolyását befolyásoló tényezők közül az elhízás kiemelten fontos, a klinikai értelemben elhízottaknál jellemzően sokkal súlyosabb lefolyású a betegség, mint a más alapbetegségtől nem szenvedő, nem elhízott népesség körében.
A Nature, a világ tán legelismertebb tudományos magazinjának cikke szerint ennek egyszerű oka van: a vírus az elhízottak szervezetében nem vált ki erős immunválaszt. A lap szerint ebből logikusan következhet, hogy a vakcináció sem működhet úgy a szervezetükben, mint az el nem hízottakéban: a vakcináció során ugyanis a vírus működését mímelve pont immunválaszt igyekeznek kiváltani a beoltottak szervezetében, hogy az a vírussal találkozva már felkészült legyen.
Hogy ez a hipotézis igaz-e, azt egyelőre vizsgálatok még nem igazolják. Ez amúgy önmagában is porbléma: a vakcinák tesztje során nem készültek külön annak a vizságlatára, hogy az elhízottak szervezetében milyen immunválaszt vált ki a védőoltás. Más védőoltásokkal szerzett tapasztalatok azonban nem sok jót ígérnek. "Az influenzánál már látjuk, hogy a vakcinák nem működnek olyan jól az elhízottaknál" - yilatkozta a lapnak Lin Hszu, a kantoni Szun Jat-szen Egyetem epidemiológusa. Mások szerint viszont ebből nem feltétlenül következik, hogy a koronavírus elleni vakcinával is ez lesz. "Ez valóban ésszerű hipotézis, de nem gondolom, hogy az influenzára pontos példaként tekinthetünk" - nyilatkozta a lapnak Daniel Drucker, a torontói Mount Sinai Hospital endokrinológusa.
De ha így is volna, elképzelhető, hogy a vakcina adagjának növelése megoldást jelenthet a problémára. "Lehet, hogy kettő helyett három oltást kell majd beadnunk, vagy megdupláznunk az oltóanyag mennyiségét. A kezünket mindenesetre nem tehetjük fel, és nem mondhatjuk, hogy nem fog működni" - mondta a lapnak Donna Ryan, aki a kövérséget kutatja a louisianai Pennington Biomedical Research Centerben.