Koronavírus-számok Magyarországon 11.29.
Elhunytak + 156 Σ 4 672
Kórházban + 54 Σ 7 590
Fertőzöttek + 6 819 Σ 211 527
Tesztek + 16 311 Σ 1 639 076

Ami látszik a járvány méretéről, az nem mutat jól

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

A napi kilengéseket leszűrve heti statisztikát készítettünk abból a kevés alapadatból, amit a koronavirus.gov.hu-n oszt meg a járványhelyzetről. Bár az eddigi kevés teszt miatt felmérhetetlen, hogy milyen a valós helyzet, a trendek nem néznek ki jól. 

A második hullám megjelenésekor a kormány azt hangoztatta, hogy el akarják kerülni az ország újbóli lezárását, fenn akarják tartani a gazdaság működőképességét, de úgy, hogy megvédik az emberéleteket. Ezen a héten 283 olyan halálesetet jelentettek, ami összefüggésbe hozható a koronavírussal. 

Messze nem tudományos összehasonlítás, csak a nagyságrendek érzékeltetésére. Tavaly szeptemberben és októberben összesen 20 054-en hunytak el Magyarországon, vagyis a napi áltag 328 volt ebben a két hónapban. Ugorva a jelenbe: ezen a héten 40 fölött volt a járvány napi áldozatainak a száma. Ez a tavalyi napi halálozási átlag 12 százaléka. 

Emlékezetes volt Orbán Viktor kijelentése múlt pénteken, amikor azt mondta, hogy „egész Európában nehéz a helyzet. Még Németországban is többen halnak meg, mint Magyarországon. A magyar egészségügy európai összevetésben egyelőre jól állja a sarat”. 

Múlt vasárnap és most szombat között a nyolcszor nagyobb népességű Németországban 236 áldozata volt a járványnak, nálunk 45-tel több, 281 áldozatot jelentettek. Orbán sokat emlegeti Ausztriát is, ott ezalatt a hét nap alatt összesen 76-an hunytak el. 

Lakosságarányosan természetesen a magyar és a német adatok összehasonlítása még nagyobb különbséget mutat:

Lakosságarányosan az EU-ban csak Csehországban és Romániában volt több áldozat az elmúlt két hétben, mint nálunk. 

A halálesetek mellett az egészségügy terhelhetősége a járvány legfontosabb kérdése. Múlt vasárnap óta 737-tel több koronást ápolnak kórházban. Ez 43 százalékos növekedés. Lélegeztetőgépen 221-en vannak most, 42-vel többen, mint múlt vasárnap. Itt a nagy kérdés az lesz, hogy mikor jön el az a pont, amikor a kórházi betegellátásban elkezdik elhalasztani a műtéteket annak érdekében, hogy az orvosokat, szakápolókat átcsoportosítsák a koronás betegek kezelésére. 

Az elmúlt hetekben nem különösebben volt érdekes, hogyan alakul az új fertőzöttek száma, mert a heti 70 ezer körüli tesztkapacitás behatárolta ezt az értéket. Vagyis eddig nem a fertőzés, hanem a vizsgálatok számának a tetőzését láttuk. Ez most a hét közepétől megváltozott, alighanem a mentősöknek kiosztott gyorstesztek eredményeit is beleveszik már a vizsgálatokba. 

A több teszt megmutatkozik az új fertőzöttek számában is. 

Ami viszont kifejezetten rossz hír, hogy hiába a rekordszámú teszt, nem sikerült eljutni a járvány mértékének valós felméréséig. A vizsgálatokon belül ugyanis a pozitív tesztek száma tovább emelkedett. Tehát hiába a nagyobb merítés, arányaiban nemhogy kevesebb, hanem még több fertőzöttre bukkantak, még csak nem is látszik, hol lehet a járvány határa. (A WHO ajánlás szerint 5 százalékig lehet azt mondani, hogy kontroll alatt van a járvány. Nálunk ez most 15 százalék felett volt.)

Azt, hogy messze a járvány fertőző szakaszában vagyunk, az is mutatja, hogy milyen kevés a gyógyult az új fertőzöttekhez képest.  

Grafinokon és listák nem kellenek annak ábrázolására, hogy miközben több országban kemény szigorításokkal próbálják megfékezni a járvány terjedést, nálunk milyen intézkedések történtek. Csütörtökön, miután szóba hoztuk a kormányinfón, elrendelték a kötelező maszkhasználatot a szabadtéri sporteseményeken (és a tüntetéseken), felemás sikerrel. Farkas Örs esetében még a felemás is túlzás.