Lehet, hogy ezen a chilei fán múlik majd, mennyi koronavírus-oltásunk lesz

Szeptember elején beszámoló jelent meg egy tudományos szaklapban a Novavax nevű amerikai gyógyszergyár koronavírus-vakcinájának előzetes tesztjeiről. A szakértők többsége azonnal izgatottá vált, ugyanis a tesztek szerint a Novavax oltása nemcsak hatásos lehet, de a tesztalanyok kedvezőtlen mellékhatásokról sem számoltak be. Ráadásul míg a Moderna Therapeutics és a Pfizer által fejlesztett, szintén ígéretesnek tűnő RNS-oltás csak ultraalacsony hőmérsékleten szállítható, addig a Novavax vakcinái elvannak egy sokkal olcsóbb hűtőben is.

A Novavax hatalmas amerikai kormányzati támogatást kapott a koronavírus-vakcina kifejlesztésére, 1,6 milliárd dollárt, azaz kb. 429 milliárd forintot vágtak hozzájuk. Az majdnem két mészároslőrincnyi pénz.

A Novavax oltásával azonban van egy komoly bökkenő: kell hozzá egy anyag egy, nagy mennyiségben csak Chilében megtalálható fából, és még az is elképzelhető, hogy ha az egész világot a Novavax termékével kellene beoltanunk, akkor azzal ki is pusztítanánk a növényt.

Ez a fa a chilei szappanfa vagy Quillaja saponaria. A növényben lévő szaponin egyik komponense, a QS-21 elengedhetetlen összetevője a Novavax oltásának.

A világon rengeteg vakcinában alkalmaznak ugyanis úgynevezett adjuvánst, ami egy hatásnövelő alkotóelem, abban segít, hogy az oltás a megfelelő immunválaszt váltsa ki. Bár már rengetegféle mesterséges adjuváns létezik, egy adott oltásban a legmegfelelőbb adjuváns még mindig nehezen helyettesíthető. Márpedig a Novavax gyógyszerfejlesztői szerint az ő oltásukban a QS-21-alapú Matrix-M-nek elnevezett adjuváns működik legjobban.

Egyetlen grammnyi, por állagú QS-21 kb. 100 ezer dollárba, azaz majdnem 31 millió forintba kerül, igaz, egyetlen oltásba ennek csak a húszezred része kell. 2011-ben, mikor rájöttek, hogy a QS-21-et egy rákellenes gyógyszer hatékony alkotóeleme is lehet, úgy becsülték, hogy a világ összes chilei szappanfája is csak kb. 6 millió gyógyszerdózis előállítására elég. Vitán felül áll, hogy koronavírus elleni oltóanyagból ennél sokkal több kell. Csak a Novavax 100 millió dózist tervez gyártani idén év végéig és 1 milliárd dózist 2021 végéig.

Az Atlantic magazin újságírója éppen ezért készített interjút Ricardo San Martin chilei vegyész-biológussal, aki a 90-es években segített megalapozni a chilei szappanfa-ipart. San Martin egy ENSZ-jelentésben olvasta, hogy kutatók szerint „egy dél-amerikai fa” jelentheti a kulcsot a HIV-vírus elleni vakcinához, San Martin pedig úgy gondolta, ha a chileiek okosan használják ki ezt a lehetőséget, akkor az sokat segíthet a Pinochet-érában taccsra vágott chilei gazdaságon.

A tudós újabb módszereket dolgozott ki arra, hogyan lehet kevesebb fából több szaponint kinyerni, de a növekvő kínálat a keresletet is megdobta: kiderült, hogy a szaponin állateledelek, szénsavas üdítők, édességek, permetszerek előállításában is nagyon hasznos. Így hiába kellett a 2000-es évek elején kevesebb fát kivágni San Martin újításai miatt, mostanra a kereslet olyannyira megnőtt, hogy évente kb. ugyanannyi szappanfát termelnek le a szaponinért, mint 20 éve, csak most sokkal több szaponint nyernek ki belőlük.

San Martin szerint azonban a COVID-vakcinák annyira megdobhatják a szaponin iránti keresletet, hogy már most el kellene kezdeni szappanfa-ültetvényeket létrehozni Chilén kívül is, főként azért, hogy ne pusztuljon ki a faj, de azért is, mert a koronavírus megmutatta, hogy nem függhet az egész világ egy ilyen fontos alapanyag beszerzésekor egyetlen országtól. Hiszen az egyre gyakoribb chilei erdőtüzek miatt ott is egyre kevesebb a szappanfa, és a kormány árgus szemmel ellenőrzi, milyen cég milyen ültetvényen mikor és mennyi fát termel le. Egy esetleges kormányzati megszorítás, egy nagyobb erdőtűz vagy egy chilei sztrájk az egész világon elvághatja a QS-21 utánpótlását. A koronavírus miatti lezárások is veszélyeztették a Novavax importját is: a gyógyszercégnek a chilei kormányhoz kellett fordulnia, hogy külön engedélyezze a működést szappanfa-kitermelő partnerüknek, a Desert King nevű cégnek.

San Martin azt mondja, fel kell készülnünk arra, hogy a következő években nem lesz túl sok idősebb szappanfa, aminek metszés után szaponint nyerhetnénk a kérgéből, ezért fiatalabb ültetvények fáinak leveléből kell kinyernünk a szaponint, ami egy kicsit nehezebb és drágább, de fenntarthatóbb.

A Desert King vezetői szerint egyébként nem kell annyira aggódni, szerintük a chilei szappanfa-állomány a jelenlegi szaponin-előállítás többszörösét is fenntarthatóan ki tudná szolgálni, csak a chilei kormány túl óvatosan állapította meg az éves kitermelési limiteket. Azt viszont ők is elismerik, hogy a szaponinellátás biztosítása érdekében más országokban is érdemes lenne chilei szappanfát telepíteni. Különösen az északi féltekén. Mivel ezeket a fákat tavasszal a legegyszerűbb metszeni, jelenleg szeptember és december között áll rendelkezésre a legtöbb szaponin (hiszen Chilében akkor van tavasz).