Az amerikai kormány újabb fegyvereladást hagyott jóvá Tajvannak

Az Egyesült Államok kormánya egy héten belül egy újabb, a korábbinál is nagyobb összegű, 2,4 milliárd dolláros fegyvereladást hagyott jóvá Tajvannak - számolt be a washingtoni védelmi tárca hétfőn.

Az amerikai kormány korábban, szerdán hozzájárult egy másik, 1,8 milliárd dolláros (több mint 554 milliárd forint) értékű fegyverüzlethez Tajvannal. Ebben három különböző fegyverrendszer szerepel, egyebek között manőverező robotrepülőgépek, partvédelmi rakéta-sorozatvetők, felderítőberendezések, a hozzájuk tartozó felszerelések, valamint a szakmai kiképzés.

Az újabb fegyvereladási csomagban Harpoon típusú, hajók ellen bevethető rakétarendszer van, a hozzávaló 400 manőverező robotrepülőgéppel, száz, a rakétarendszer mozgatásához szükséges járműegységgel, valamint 25 lokátoros teherautóval.

Az ügyletekről az amerikai külügyminisztérium értesítette a kongresszust, amelynek hozzájárulása szükséges az eladás megvalósulásához.

Kína már az előző üzlet hírére, hétfőn válaszlépéseket helyezett kilátásba az ügyletben részt vevő amerikai és külföldi cégek ellen. A szankciók egyebek mellett a Boeing és a Lockheed Martin repülőgépgyártóra, valamint a Raytheon védelmi- és légiberendezés-gyártóra vonatkoznak. Az újabb bejelentés még feszültebbé teszi Washington és Peking viszonyát.

A kínai érvelés szerint az Egyesült Államok a fegyvereladással félreérthető jelzést küld a tajvani függetlenségpárti erőknek, és súlyosan sérti az egy Kína elvét, valamint a Kína és az Egyesült Államok között aláírt közös nyilatkozatokat.

Tajvan ugyanakkor egy nyilatkozatban azt közölte, hogy a fegyvereladások azt mutatják, a sziget védelme nagy jelentőségű az Egyesült Államok számára. A pekingi katonai terjeszkedésnek és provokációnak ellenálló Tajvan folytatja, felgyorsítja védelmi kapacitásának és más hadviselési képességeinek korszerűsítését.

Ha a kongresszus jóváhagyja a fegyverügyleteket, akkor ebben az évben négy fegyvereladás valósul meg, Donald Trump elnöki időszakában pedig a kilencedik.
Valószínűleg nem véletlen a washingtoni intézkedés időzítése: Donald Trump amerikai elnök kormánya néhány nappal a november 3-ai elnökválasztás előtt egyebek között a Pekingre gyakorolt nyomással pörgetné fel kampányát.

Mindazonáltal egyre nagyobb az aggodalom, hogy vajon milyen szándékai vannak a "szakadár tartománnyal" Kínának, amely fogadkozik, hogy visszacsatolja a szigetet magához.

A kínai polgárháborúban a kommunistáktól vereséget szenvedő Csang Kaj-sek csapatai 1949-ben Tajvan szigetére menekültek, kikiáltva a Kínai Köztársaságot. Azóta a tajvani és a kínai kormány is magát tekinti Kína egyetlen törvényes képviselőjének. Az amerikai kormány 41 évvel ezelőtt azért szakította meg hivatalos diplomáciai kapcsolatait a tajvani vezetéssel, hogy ez ne álljon a Kínai Népköztársasággal folytatott kapcsolatai útjába, de azóta is igyekszik nem hivatalos eszközökkel támogatni Tajvan status quojának fenntartását. (MTI)