Merkely: A tünetet produkálókat tesztelik leginkább, kontaktkutatást már nemigen végeznek

Rendkívüli hírlevél
Amit 2021-ben azonnal tudni kell.

A járvány kezelése szempontjából a kormány dinamikusan bevezetett korlátozó intézkedései, így a kedd éjféltől elrendelt új szabályok is „elfogadhatóak és üdvözítőek” – mondta a Semmelweis Egyetem rektora Pécsen.

Merkely Béla a magyar tudomány ünnepe alkalmából a Pécsi Tudományegyetemen  online megrendezett Szentágothai-napon tartott előadásában azt mondta, a korlátozások hatásának fényében lehet csak a későbbiekben az ismételt lazításokról dönteni. A járványt csak abban az esetben lehet megállítani, ha a lakosság egy jelentős része átesik a fertőzésen vagy kellő számú hatékony vakcina áll rendelkezésre – mondta.

A védekezésben már tavasszal megmutatkozott, hogy kiemelkedően fontos a hazai orvosegyetemek összefogása, például májusban közel 18 ezer ember bevonásával, országszerte 500 településen végeztek reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálatot, amiben négy hazai orvosképző vett részt – mondta.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetemen rektora beszél az 5000. veseátültetést bejelentő sajtótájékoztatón a Semmelweis Egyetem Semmelweis Szalonjában 2020. február 24-én.Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Azt mondta, a felmérés előrevetítette, hogy – mivel a vírus első hulláma alig érintette az országot – később jóval nagyobb számban lehetnek majd fertőzöttek az országban az őszre várt második hullám idején, ennek lehetünk most tanúi.

A májusi országos felmérés idején megfigyelhető volt, hogy a felső légúti panaszokkal orvoshoz fordulók alig 5 százaléka volt koronavírusos beteg, a mostani orvosegyetemi tapasztalatok szerint viszont minden második, ilyen tünetekkel rendelkező ember a vírussal fertőződött meg, míg a tünetmentes teszteltek tizede szintén betegségben szenved.

Az összes teszt pozitivitása azért van tartósan 20 százalék, illetve az orvosegyetemeknél akár 30 százalék felett, mert a tünetet produkálókat tesztelik leginkább, kontaktkutatásokat a járvány jelenlegi szakaszában már nemigen végeznek, átfogó, rendszeres szűrések pedig még nem történtek.

Merkely Béla szerint egy – a járvány jelenlegi szakaszának tetőzése után meghatározható – regionális, életkorra is vonatkozó, az átfertőződöttséget megmutató adat segíthet majd a kérdés eldöntésében, hogy milyen széles körben legyen szükség a majdani vakcinák beadására, és az oltásokat milyen stratégia mentén végezzék el. Egy, a májusihoz hasonló, újabb jövőbeni reprezentatív felmérésre is szükség lehet – mondta.

Bódis: Ma Magyarország felkészülten áll a járvány elleni küzdelemben

A rendezvényen Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a tárca több mint 20 kutatási projektet indított a vírus terjedésének megakadályozásáért, ezek nagy része elindult, illetve be is fejeződött, egy részük pedig előrehaladott állapotban van.

Többek között lélegeztetőgépek fejlesztése indult el három különböző projektben, maszkok előállítása kezdődött el, elindult a betegségen átesettek vérplazmájának terápiás célú alkalmazása, elindult a betegség kezelésében hatékonynak bizonyuló, remdesivir hatóanyagú gyógyszerek fejlesztése, klinikai kipróbálása és több vakcinafejlesztési program is elkezdődött. (Arról, hogy a remdesivir mennyire hatásos, a szer amerikai alkalmazásával kapcsolatban is írtunk.)

Bódis szerint ma Magyarország felkészülten áll a járvány elleni küzdelemben: nincs maszkhiány, van kellő mennyiségű fertőtlenítőszer, számos tesztelési módszer áll rendelkezésre, naprakész adatok állnak a szakemberek rendelkezésére, és hatásos gyógyszereink vannak.

A Befektetés a jövőbe pályázati felhívással 7 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a népegészségügyi szempontból jelentős kutatás-fejlesztési projektek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból – mondta. (MTI)