Biden stábja azt ígéri, hogy leleplezik majd a korrupt, illiberális vezetőket

Trump jelszava az volt, hogy "Amerika mindenek előtt (America first)", míg Joe Biden azzal kampányolt, hogy "Amerikának újra vezetnie kell (America must lead again)".

Látszólag hasonló külpolitikai üzenetek ezek, mindkettő arról szól, hogy Amerika legyen a csúcson, a többiek meg mögötte. Mégis, más módszerről szól a két szlogen.

Trump csak nyerni akart, osztozni nem

Trump a bezárkózás politikáját hirdette meg, aminek a lényege, hogy az USA nem avatkozik olyan ügyekbe, amitől nem vár közvetlen hasznot. Így például nem utasítgat rendre elvi alapon önkényeskedő vezetőket, és nem vesz részt olyan nemzetközi szervezetekben, amelyektől nem várhat anyagi előnyöket.

Az egyik leglátványosabb fordulat az amerikai külpolitikába az volt, hogy Trump pénzt akart kérni azoktól az országoktól, ahol amerikai katonák állomásoznak, például Dél-Koreától és Lengyelországtól. Mintha Washingtonnak nem volna érdeke, hogy ott vannak a katonái, és védelmi pénzért vállalná csak a környékbeli ellenség (Észak-Korea, Oroszország) elrettentését. Trump számos kereskedelmi szerződést is felmondott, tárgyalásokat szakított meg, és folyamatosan büntetővámokkal fenyegette az USA olyan hagyományos szövetségeseit, mint például az EU vagy Kanada.

Biden szerint a bezárkózás rosszat tett az USA nagyhatalmi státusának, és azt ígérte, hogy a régi szövetségesekkel barátságosabb lesz, a riválisokkal pedig keményebb, és Amerikára újra számíthatnak a liberális demokráciát hirdető országok, és ismét tarthatnak Washingtontól az önkényeskedők.

Ez a változás a gyakorlatban mit jelenthet majd? Hogy erről fogalmunk legyen, elolvastuk Biden külpolitikai elemzését, amit tavasszal írt a Foreign Affairs című lapba, és aminek rövidített változata a hivatalos külügyi programja a kampányoldalán; meghallgattuk a Brookings Institute szakértőinek hétfői előadásait, amit az Obama-kormány külügyi és védelmi államtitkárai tartottak; illetve elolvastuk a New York Times elemzését, amiben Biden kampányának külpolitikai tanácsadói mondták el, hogy mi várható.

Kína egyre nagyobb ellenség

Abban konszenzus látszik, hogy Trump örökségéből a Kínával szembeni gyanakvás biztosan megmarad. Alig volt törvény Trump négy éve alatt, amit a republikánusok és a demokraták is támogattak, de abban, hogy Kínával keményebbnek kell lenni, végig teljesen egyetértettek. A Hong Kong-i terror miatt Kínára kivetett szankciókat 100 szavazattal, nulla ellenében fogadta el a szenátus tavaly novemberben, ez egészen egyedülálló eredmény, ekkora összhang a két párt között más esetben évek óta nem volt. (Trump ennek ellenére egy ideig lebegtette, hogy megvétózza a törvényt, mert féltette a személyes viszonyát a kínai elnökkel. Trump a személyes alkudozásokban hitt külpolitikai ügyekben, nem szerette, ha a Kongresszus szűkítette a mozgásterét.)

A Kínával szembeni egyre erőteljesebb fellépés már Obama kormányzása alatt elkezdődött, Trump idején fokozódott, és Biden kormányzása alatt minden jel szerint tovább erősödik majd.

Kína egyre veszélyesebb rivális washingtoni nézőpontból, katonai és gazdasági téren is. Ebben konszenzus van az amerikai politikában. Mivel Biden egyébként is szeretne a republikánus - demokrata békülés vezetőjeként mutatkozni, logikusnak látszik, hogy első komolyabb külpolitikai törekvései a Kína elleni keményebb fellépésről szóljanak.

A Kína elleni fellépés miatt is fontos elnyernie Európa jóindulatát

Biden arra készül, hogy a vámháborún túl is fellép Kínával szemben, és az emberi jogok helyzetét is számon kéri a pekingi kormányon, különös tekintettel Hong Kong elnyomására, és az ujgurok koncentrációs táborba zárására. Továbbá fel akar lépni a kínai technológia terjedése ellen is - ez az amerikai törekvés szokott leegyszerűsített formában a "be kell-e tiltani a Huwaei-t?" kérdésként felmerülni az európai sajtóban.

Már a Trump-kormány is nyomás alatt tartotta az európai kormányokat, hogy zárkózzanak el a kínai 5G technológiától - a briteket, a szlovákokat, a bolgárokat meg is győzte többek között, de például a németeket vagy éppen a magyarokat nem sikerült.

A Biden-kormány a várakozások szerint a mostaninál átfogóbb nemzetközi szövetséget szeretne a kínai technológia terjedése ellen. Ehhez viszont az kell, hogy a potenciális szövetségesek együttműködőek legyenek, és akár rövid távú anyagi érdekükkel is szembe menjenek, hiszen a kínai 5G technológia olcsóbb, mint a nyugati.

Hogy így is nemet mondjon minél több ország a kínai változatra, Bidenék szerint az kell, hogy az USA rendesen viselkedjen a szövetségeseivel. Például ne fenyegessék tovább a német kormányt az autókra kivetett vám emelésével, vagy ne támogassa Washington az EU-t bomlasztani akaró pártokat Európában.

Úgyhogy Biden többek között azért akar békülni Nyugat-Európával, hogy csatasorba állítsa az EU-t a Kína elleni terveihez.

Szövetség az illiberális kormányok ellen

A Biden-kormány ugyanakkor komolyan venné a liberális demokrácia hirdetésének eszméjét is, párhuzamosan a nyitással az európai partnerek felé, a Kennan táviratokban lefektetett elveket követve. (George Kennan a második világháború után amerikai diplomata volt a Szovjetunióban, és a hidegháborús stratégia egyik megalkotója. Ő hirdette azt, hogy az USA-nak olyan igazságos, jól élhető, vonzó rendszert kell kiépítenie, amire joggal lehetnek irigyek a kommunista diktatúrában élő népek.) Ez a régi logika térhet vissza Biden kormányzásával.

Biden azt ígérte, hogy kormányzása első évében nagy nemzetközi konferenciát hív össze, ahol a liberális demokráciát hirdető kormányok megvitatják, hogyan lehet megvédeni a világot az autokrata, korrupt és illiberális elveket hirdető rezsimekkel szemben. Egyik külügyi tanácsadója, Jake Sullivan szerint "a korrupt külföldi vezetők lebuktatásával" lehet például hatékonyan fellépni az illiberális programot hirdető populisták ellen.

Zöld együttműködés

Biden másik ígérete, hogy az USA felzárkózik a klímavédelmi intézkedésekben az EU-hoz. Ezen a vonalon a levegőben lógó USA-EU kereskedelmi háborút is tompítani lehet, mert az EU olyan védővámok bevezetésére készül, amit minden olyan termékre kivetne, amelyeket az európainál enyhébb környezetvédelmi szabályok alapján gyártottak.

Ha zöld ügyekben könnyebb lesz az együttműködés, akkor politikai és külkereskedelmi témákban is jobban megy majd az egyezkedés - ez Biden és tanácsadói feltételezése, akik szerint konszenzusra kell törekedni, és meghallani, amit a másik akar, hogy közben el lehessen érni a legfontosabb célokat.

A NATO nem üzlet

Bidenék például Trumphoz hasonlóan szintén szeretnék, ha a NATO európai tagállamai a GDP 2 százalékát költenék a hadseregükre - ezt még 2014-ben az Obama-Biden kormány kényszerítette ki, 2024-es határidővel. Azonban Biden azt is jelezte az európaiaknak, hogy szemben Trumppal, nem a cél teljesülésétől teszi függővé, hogy az USA továbbra is katonai védelme alatt tartja-e Európát. "A szövetségünk nem dollárokon és centeken múlik, az USA elkötelezettsége szent, nem váltható pénzre" - írta például a NATO-ról a Foreign Affairs című lapba.

Biden azt is ígérte a kampányban, hogy megbünteti Oroszországot, amiért 2016-ban beavatkozott az amerikai választási kampányba. A büntetés vélhetően újabb gazdasági szankciókat jelenthet.

Biden erősen kötődik Ukrajnához is, hiszen az oroszok elleni háború kitörésekor ő volt a téma felelőse az Obama-kormányban, és 2014 és 2017 között hat alkalommal látogatott Kijevbe, ennél többször alelnökként csak Irakba utazott (nyolcszor összesen).

Ugyanakkor a Biden-kormány a tervek szerint nem akarja teljesen elidegeníteni Oroszországot, mert az új elnök stábja szerint jó lenne Moszkvát leválasztani Pekingről.