Az osztrákok élethosszig tartanák fogva azokat a terroristákat, akik nem adják fel a szélsőséges nézeteiket

Terrorizmus
2020 november 11., 16:06

Az osztrák kormány preventív jellegű fogvatartást tervez alkalmazni azoknak a terrorizmussal megvádolt személyeknek az esetében, akik nem adják fel szélsőséges nézeteiket, jelentette be Sebastian Kurz kancellár szerdán.

„Ha a mentális problémákkal küzdő bűnelkövetőket egy életre bezárhatják, ha veszélyt jelentenek, akkor a veszélyt jelentő terroristákat is élethosszig bezárva lehet tartani” - mondta sajtótájékoztatóján Kurz több mint egy héttel a négy halálos áldozatot követelő bécsi merénylet után.

A terrorizmus szempontjából kockázatot jelentő egykori elítélteknek elektronikus nyomkövetőt kell hordaniuk, olvasható a szövegezésre váró jogszabály-tervezetben.

A konzervatív-zöld kormánykoalíció azt is lehetővé kívánja tenni, hogy a hatóságok megfoszthassák osztrák állampolgárságuktól és jogosítványuktól a lehetséges terrorista támadókat.

Emellett létrehoznának egy központi jegyzéket, amelybe minden imámnak regisztráltatnia kellene magát, valamint egyszerűsítenék a "politikai iszlám" elleni fellépést is.

Sebastian Kurz azonban leszögezte, hogy az intézkedéscsomag nem az országban élő mintegy 700 ezer muszlim ellen irányul, hanem csak a szélsőségesek ellen. Werner Kogler alkancellár pedig rámutatott, hogy a tervezett új törvények a "terror minden formájára" vonatkoznak, ide értve a neonácikat is.

Egyes szakértők kételyüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy egy határozatlan idejű őrizetben tartásról szóló jogszabály összhangban lenne az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

November 2-án egy észak-macedóniai albán családból származó osztrák férfi, Kujtim Fejzulai négy embert megölt és huszonhármat megsebesített Bécs belvárosában. Az elkövetőt a rendőrök lelőtték, a helyszínen életét vesztette. A támadást az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára. A 20 éves, észak-macedóniai állampolgársággal is rendelkező férfit decemberben feltételesen szabadon engedték, miután vádat emeltek ellene amiatt, hogy megpróbált csatlakozni az Iszlám Államhoz Szíriában. A szabadon bocsátás feltétele az volt, hogy Fejzulai rendszeresen találkozzon egy úgynevezett deradikalizációs konzulenssel, aminek eleget tett.

Az osztrák kormányra nyomás nehezedik amiatt, hogy kiderült, az osztrák hírszerzés tudott arról, hogy Fejzulai Németországból és Svájcból érkezett radikális iszlamistákkal találkozott júliusban, ám nem cselekedett. A hírszerző szerv ezenkívül információhoz jutott arról is, hogy a férfi lőszert próbált vásárolni Szlovákiában, szintén júliusban. (MTI)