Koronavírus-számok Magyarországon Trendek
Elhunytak + 91 Σ 3 891
Fertőzöttek + 3 334 Σ 177 952
Gyógyultak + 424 Σ 43 339
Tesztek + 15 311 Σ 1 518 158

Török származású német házaspár viszi sikerre a vakcinát, aminek magyar biológus tette le az alapjait

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

  • Az optimista várakozásokat is felülmúlják a német BioNTech és az amerikai Pfizer közös vakcinájának klinikai eredményei. 
  • Élre törtek a versenyben, és ez a többi vakcinára nézve is ígéretes.
  • A BioNTechet egy török származású orvosházaspár, Ugur Sahin és Özlem Tureci alapította 12 éve.
  • Náluk dolgozik Karikó Katalin biológus, a vakcina alapját adó mRNS-technológia egyik megalkotója is. Évtizedekkel ezelőtt, létszámleépítés miatt hagyta el Magyarországot.

Fénysebesség.Ezen a néven indította vakcinafejlesztő projektjét január közepén a BioNTech nevű német cég. Valóban villámgyorsan haladtak, annyira, hogy október végén a Spiegel már arról írt: közel 600 évvel Gutenberg nyomdája után ismét Mainzban írják a világtörténelmet. Hétfőn robbant a hír, hogy a BioNTech és az amerikai Pfizer koronavírus elleni oltása 90 százalékban hatékonynak tűnik

A klinikai vizsgálatok harmadik fázisába minden új vakcina fejlesztésekor több tízezer tesztalanyt vonnak be, kizárólag olyanokat, akik még nem kapták el a vírust, tehát a szervezetük nem termelt antitestet. Egy részük megkapja a védőoltást (ebben az esetben két injekciót, háromhetes különbséggel), a többieknek placebót adnak. Alapesetben már az is elég hatékonynak számít, ha az előbbiek közt legfeljebb fele annyian kapják el a fertőzést, és mutatnak tüneteket, mint a placebo csoport tagjai közt. 

Az 50 százalékhoz képest a 90 százalék nagyon jó eredmény, meghaladja az optimistább várakozásokat, de a vizsgálat nem zárult le, tovább folytatják a tesztelést, így az arányszám is változhat. A tervek szerint a hónap végén megkezdik az oltóanyag amerikai engedélyeztetését, a világ 180 vakcinaprojektje közül elsőként átugorva a lécet.

Ugur Sahin, a BioNTech vezérigazgatójaFotó: Andreas Arnold/dpa Picture-Alliance via AFP

A BioNTech ötemeletes székháza Mainz belvárosában, ígéretes címen, az Aranybányánál (An der Goldrube 12) található. Aki interjúra érkezik a cég társalapítójához, Ugur Sahinhoz, egyrészt köteles FFP2-es maszkot vielni, másrészt vállalnia kell, hogy nem írja le, az épületben pontosan hol található az irodája. 

Sahin Törökországban született 1966-ban, de nem sokáig élt ott. Négyéves korában édesanyja magával vitte Kölnbe, apja után, aki a Ford autógyár alkalmazottja volt. A középiskola után orvosi egyetemre ment, az immunterápiák iránt érdeklődött, ami későbbi pályafutásában, sőt a koronavírus elleni vakcina fejlesztésében is fontos szerepet játszott.

Húszévesen az egyetem mellett laboratóriumban dolgozott, sokszor éjszakába nyúlóan, idézte fel a Deutsche Welle cikkében. Miután végzett, akár hajnalban, hazatekert. Azóta is biciklivel jár. 

1992-ben szerzett diplomát, egy ideig orvosként dolgozott Kölnben, majd a Saar-vidéki Egyetemre ment, ott ismerte meg későbbi feleségét, Özlem Türecit, akit mára az immunterápiás rákgyógyítás egyik úttörőjeként emlegetnek. Férjével ellentétben Németországban született, apja isztambuli származású orvos. 

2002-ben házasodtak össze, Sahin akkor már Mainzban dolgozott. Az esküvő napján mindketten beugrottak kicsit a laborba. 

Óriáscégeket építenek

Első közös cégüket, a Ganymedet tizenöt éven át vezették, a BioNTechet pedig 2008-ban alapították, egyaránt azzal a céllal, hogy immunterápiás eszközökkel harcoljanak a daganatos betegségekkel szemben. 

Abból indultak ki, hogy a műtét és a kemoterápia nem tekinthetők univerzális gyógymódoknak, hiszen nincs két rákos beteg, akik szervezetében a genetikai változások pontosan ugyanúgy mennének végbe. Ehelyett olyan megoldásokon kezdtek dolgozni, amelyek a szervezet természetes védekezőképességét kihasználva segíthetnek a gyógyításban. 

Özlem TüreciFotó: biontech.de

Sahin és Türeci sosem voltak tőrőlmetszett vállalkozók, mindvégig kitartottak a kutatás mellett, de pénzgyűjtésben is sikeresnek bizonyultak. A Ganymed első befektetői közé tartoztak például a Hexal óriáscég alapítói, Andreas és Thomas Strüngmann, akik a BioNTechben is jelentős részesedéssel bírnak. 

A Ganymedet 1,4 milliárd dollárért adták el 2016-ban a japán Astellasnak, a BioNTechbe pedig 55 millió dollárral szállt be tavaly augusztusban a Bill és Melinda Gates Alapítvány. A cég ma 1300 embert - több mint 50 százalékban nőket - foglalkoztat összesen 60 országból, októberben az amerikai részvénypiacon is megjelent. 

Sahin vezérigazgatóként a BioNTech részvényeinek 18 százalékát birtokolja, amivel mostanra beverekedte magát a száz leggazdagabb német közé. Türeci pedig a menedzsment tagjaként, vezető orvosként vesz részt a cég irányításában. 

Ez most más

Az igazgatóság tagjai közül Sahin az egyetlen, akinek irodája van a mainzi központban. Cégvezér létére naprakész a legfrissebb kutatási eredményekben, szabadidejében tanulmányokat olvas, onkológiát tanít az egyetemen, és PhD-hallgatókkal is foglalkozik. 

Sean Marett, a BioNTech kereskedelmi vezetője szerint enélkül képtelenek lettek volna ilyen gyorsan reagálni a járvány okozta kihívásokra. Sahin januárban olvasott először tudományos publikációt a Vuhanban felbukkant új koronavírusról. A Lancetben megjelent cikk azt mutatta be, miként terjedt a fertőzés egy hat fős családban, de nem igazán vizsgálta a lehetőségét, hogy ebből akár világméretű járvány is lehet.

Néhány nappal később emailben figyelmeztette az igazgatótanács tagjait, hogy baj lesz. „Akiknek volt már tapasztalatuk járványokkal, azt mondták, ahogy jött, úgy el is fog tűnni. Azt válaszoltam: nem, ez most más” - mondta még márciusban a Financial Timesnak

Kevesen gondolták teljesíthetőnek Sahin feszített menetrendjét, ami tavaszra időzítette a klinikai vizsgálatok megkezdését, és decemberre a kész vakcina előállítását. Meg sem jelent a koronavírus Németországban, amikor az új gyógyszerek és védőoltások jóváhagyásáért felelős Paul Ehrlich Intézet rábólintott a tervre. 

A BioNTech kutatói az elmúlt években nagy tapasztalatot szereztek új technológiák kipróbálásában, de sosem fejlesztettek új gyógymódot a semmiből, pláne nem vettek részt tömeggyártásban. Ezért vonták be az amerikai Pfizert, amely vállalta, hogy 2021 végére másfélmilliárd adagot gyárt le az új vakcinából. Sőt, az első néhány milliót már el is készítették, vállalva, hogy ha mégis balul sül el valami, búcsút mondhatnak a pénzüknek. 

Hogy lehettek ilyen gyorsak?

Először is úgy, hogy más vakcinaprojektekhez hasonlóan részben párhuzamosan végezték a klinikai vizsgálat első és második fázisát. Ilyenkor még nem tízezreken, csak néhány száz emberen próbálják ki a vakcinát. Vizsgálják, hány mikrogrammot érdemes beadni, hogy még hatékony legyen, de ne okozzon komolyabb mellékhatásokat. Különböző csoportokra osztják az embereket, például korosztályok szerint, és megnézik, más immunválaszt produkálnak-e idősek és fiatalok.

Ezeket a vizsgálatokat Németországban és az Egyesült Államokban is elvégezték, majd július közepén megérkeztek az első biztató eredmények. Ezt követte a harmadik fázis, több tízezer német, amerikai és argentin tesztalany bevonásával. Hosszú időn át figyelemmel követik az állapotukat, és mire várhatóan november végén megkezdik az engedélyeztetést, az emberek 50 százalékánál két hónapnyi információjuk lesz arról, mi történt velük a vakcina beadása után. 

Maga a technológia is gyorsította a folyamatot, legalábbis a kezdeti fázisokban. A BioNTech és a Pfizer vakcinája mRNS-alapú oltás, ami nem elölt vagy legyengített vírust, csupán a vírus örökítőanyagának egy kulcsfontosságú részletét tartalmazza. Vagyis nem tud fertőzést okozni, de elég lehet ahhoz, hogy immunválaszt provokáljon. Sokan azt remélik, más, bevett megoldásokkal szemben ez jelenti a vakcinák jövőjét. 

A technológia alapjait egy magyar biológus, Karikó Katalin tette le Drew Weismann immunológussal közösen Pennsylvaniában, ahogy tavasszal a G7 is felidézte.Karikó, aki ma éppen a BioNTech munkatársaként vizsgálja az mRNS terápiás lehetőségeit, később interjút is adott a lapnak. Ebből kiderült, hogy 1985-ben létszámleépítés miatt kellett elmennie Szegedről, így került Philadelphiába, majd az utóbbi években Németországba. 

„A korábbi SARS és MERS koronavírus-járványok alapján következtetünk arra, hogy a vírus felületén lévő spike (tüske) fehérjére kell vakcinát fejleszteni, ugyanis ez az a fehérje, amely a vírust a sejtbe juttatja. Az mRNS-en alapuló vakcina esetén a szervezetünk készíti el az mRNS által kódolt vírus spike fehérjéjét, ami kijut a sejtből. A vírus többi része tehát nincs ott, csak az immunitás szempontjából fontos felszíni fehérje, ami önmagában nem veszélyes. A szervezet ezt azonosítja idegenként, és erre reagál az ellenanyag elkészítésével. Végül pedig, ha a vírus belép a szervezetbe, az már fel van készülve rá, a fehérje alapján felismeri és hatástalanítja” - magyarázta a technológia működését a G7-nek.

A BioNTech-Pfizer-vakcina 90 százalékos eredményéből arra lehet következtetni, hogy a szintén mRNS-technológiával dolgozó Moderna és Sanofi vakcniája is sikeres lehet, mondta a Statnewsnak Anthony Fauci, az amerikai járványügyi hatóság vezetője. 

Okkal reménykedhetünk benne, hogy több, hasonlóan sikeres vakcinánk lesz a koronavírus ellen.A szakértők bíznak benne, hogy ez talán azokat is meggyőzi a védőoltás fontosságáról, akik amúgy nem adatnák be maguknak. Azt viszont csak hónapok múlva lehet majd megmondani, mennyi időre ad védettséget a vakcina, és be kell-e adatni újra, ahogy az influenzaoltást. 

Ha véglegesen hatékonynak bizonyul, és átesik az engedélyeztetési eljáráson, még mindig nem tűnik el az összes kérdőjel. Megnehezítheti a terjesztést, hogy a vakcinát mínusz 70 fokon kell tárolni - ellentétben például a Moderna által fejlesztett oltással, aminek mínusz 20 fok is elég. A Statnews szerint mindegyik cégnél dolgoznak a megoldáson.