Az Egészségügyi Világszervezet vezetője, Dr Tedros Adhanom Ghebreyesus azt nyilatkozta, az engedélyeztetési fázisba került, sikeres oltóanyagokat „méltányosan” kell elosztani a világban, ennek a rendszernek a finanszírozásához pedig 4,3 milliárd dollárra van szükség.
Szerinte a kérdés most „nem az, hogy a világ megengedheti-e magának, hogy megossza a vakcinákat, hanem hogy megengedheti-e magának, hogy ne tegye ezt”.
Bár a vakcinák még csak engedélyeztetési fázisban vannak, azokból sok ország már most, előre bevásárolt. A legtöbbet India, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság vett. A WHO vezetője szerint pedig minél több ország vesz részt a vakcinák megosztásában, annál hamarabb lehet mindenhova eljuttatni az oltóanyagot, olyan országokba is, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy előre felvásároljanak belőle. A cél az, hogy 2021 végéig két milliárd vakcinát juttassanak el világszerte.
Egyelőre úgy tűnik, a legolcsóbb az AstraZeneca által gyártott oxfordi vakcina előállítása, így világszerte talán ebből gyárthatnak majd a legtöbbet. Ez az oltóanyag 90 százalékos védelmet ígér, és tárolása is egyszerűbb, mint a Pfizer-BionTech, illetve a Moderna által gyártott vakcináké. Bár utóbbi is azt ígéri, hogy harminc napig is el lehet tartani egy sima hűtőben.
A Pfizer és a BioNtech gyógyszergyártó csoport az AstraZenecánál egy kicsit magasabb számot, 95 százalékos hatékonyságot jelentette be nemrég.
A Moderna koronavakcinájával is jó eredményeket értek már el, de azon túl van egy negyedik oltóanyag is már a tesztfázisában, az oroszok Szputnyik V névre hallgató vakcinája, ebből napokkal ezelőtt mintákat is kapott Magyarország.
(BBC)