A Levegő Munkacsoport nem veszi át a Budapestért díjat, mert évtizedek alatt sem tudták elérni, hogy javuljon a fővárosi levegő minősége
A Levegő Munkacsoport szerdán jelentette be, hogy mivel nem sikerült elérniük, hogy csökkenjen a főváros súlyos levegőszennyezettsége, ezért úgy határozott a Levegő Munkacsoport, hogy nem veszi át a Fővárosi Közgyűlés által számára – ellenszavazat és tartózkodás nélkül – megítélt Budapestért Díjat.
A civil szervezet a Fővárosi Közgyűlés tagjainak eljuttatott levelében azt írja: „a Levegő Munkacsoport több mint három évtizede dolgozik Budapest tiszta levegőjéért, hogy minél kevesebben betegedjenek meg, illetve veszítsék el idő előtt az életüket a szennyezett levegő miatt – azonban egyre távolabb kerülünk ettől a céltól. A légszennyezettség mértéke rendszeresen meghaladja az egészségügyi határértékeket. (Azokat a határértéket, amelyek esetenként jóval magasabbak annál, mint amelyeket az Egészségügyi Világszervezet ajánl.) A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace mérései pedig arra utalnak, hogy a helyzet sokkal rosszabb annál, mint amit a hivatalos mérőállomások mutatnak”.
Mint írják, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente több mint 13 ezren halnak meg idő előtt a légszennyezettség következtében és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Lakosságarányosan számítva, Budapesten mintegy 2500 ember korai halálát okozza a rossz levegő. Az asztmás gyermekek száma évről évre növekszik, 2001 és 2017 között megkétszereződött a fővárosunkban. Ezt a helyzetet ráadásul súlyosbította a koronavírus-járvány is, mely különös erővel mutatott rá a légszennyezés veszélyeire. Az Európai Kardiológiai Társaság szaklapjában nemrég megjelent tanulmány szerint Magyarországon a COVID-19 okozta halálozások negyede a légszennyezettségre vezethető vissza.
Levelük szerint emellett az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) tanulmánya arra mutat rá, hogy évente mintegy 3300 millió euró, a Budapesten megtermelt GDP 6,2 százalékának megfelelő összegű veszteséget okoz fővárosunkban a szennyezett levegő. Az egy lakosra jutó veszteség súlyossága tekintetében a vizsgált 432 európai város között Budapest a 22. helyen áll évi 1860 euróval (680.000 forint).
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta: „Tudjuk, hogy a probléma rendkívül komplex, és megoldása sok szereplő együttműködésén múlik. Ugyanakkor az elmúlt évtizedek során számtalan javaslatot tettünk a kormánynak és Fővárosi Önkormányzatnak a levegőminőség javítására, és ezek a javaslatok szinte kivétel nélkül be is épültek a különböző hivatalos dokumentumokba. Mindennek ellenére a gyakorlatban igen kevés volt az előrelépés, és több visszalépés is történt. Célunkat tehát nem sikerült elérnünk, és úgy véljük, ezt a kudarcot nem szabad jutalmazni. Örömmel fogjuk átvenni a Budapestért Díjat akkor, amikor majd Budapest egyetlen hivatalos levegőminőség-mérő állomásán sem fogja a légszennyezettség koncentrációja túllépni a megengedett határértéket egy teljes éven keresztül.”
A Levegő Munkacsoport egyúttal felajánlotta a fővárosi képviselőknek további együttműködését annak érdekében, hogy viszonylag rövid időn belül és elfogadható költséggel javuljon a budapesti levegő minősége.
A Levegő Munkacsoport levelére reagált Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is, aki elmondta, hogy Lukács András és az általa alapított és vezetett Levegő Munkacsoport Budapest, sőt az ország "zöld lelkiismerete", a Budapestért díj visszautasításának üzenete pedig világos: a fővárosi önkormányzat még nem méltó arra, hogy átadja.
Karácsony a Facebookon írt arról, hogy "pont ez a civil szervezetek dolga. Az elégedetlenség. Ez az elégedetlenség adja a feladatot a politikának, hogy ne engedjen a céljaiból, hogy hallgasson az állampolgárokra, a civilekre és azok szervezeteire. Hogy a valós problémákkal szálljon harcba és ne kreáljon nem létezőket."
Hangsúlyozta, hogy a díj elutasítása "nem sértés, hanem figyelmeztetés", és ő érti az üzenetet. "Hosszú út áll még előttünk, de elindultunk és nem fordulunk vissza" - jegyezte meg. Karácsony szerint a klímaválság és a világjárvány világosan megmutatja, hogy egyetlen út vezet a fenntartható jövő felé, és ez az út zöld, ezért növelik a zöldfelületek arányát, védik meg és ültetnek új fákat, cserélik a beteg fákat egészségesre, csillapítják a belső kerületek forgalmát, korszerűsítik a közösségi közlekedést, teremtenek lehetőséget a gyalogos és kerékpáros közlekedésnek, és ezért vizsgálják meg minden egyes döntésük esetén annak klímahatásait.