2020 januárjában, amikor még csak kirobbanóban volt a világjárvány, és még csak Vuhan városa volt járványgóc, a kutatók felfigyeltek egy mutáns vírustörzsre. A 614G jelű mutáció aztán világhódító útra indult:februárban, amikor a járvány gócpontja Észak-Olaszországba tevődött át, ott már a fertőzöttek 91 százalékát az új mutáció fertőzte meg. Közben a Távol-Keleten a New York Times grafikája szerint ebből a mutációból még alig találtak a fertőzöttek között, Dél-Koreában például egyetlen fertőzöttnél se mutatták ki. Nagy-Britanniában is csupán a fertőzések 38 százalékáért felelt, az USA-ban berobbanó fertőzéseknek pedig csupán az 5 százalékáért.
Márciusban már világszerte terjedt a 614G. Az USA-ban a fertőzések 72 százalékát, Nagy-Britanniában a 62 százalékát okozta ez a variáns, és a Távol-Keleten is megjelent. Dél-Koreában az új fertőzöttek 39 százalékát már a szakmában csak "G"-nek nevezett mutáció okozta.
Júniusra lényegében a G elsöpörte az eredeti vírusváltozatot. Az USA-ban a G változat okozta a fertőzések 98 százalékát, Nagy-Britanniában és Ausztráliában a 99 százalékát, Indiában a 96 százalékát, Dél-Afrikában és Dél-Koreában pedig már csak a G változat fertőzött.
A Los Alamos-i Nemzeti Laboratórium kutatói már májusban amellett érveltek egy tanulmányukban, hogy a 614G variáns valószínűleg hatékonyabban fertőzi az embereket. Akkor ez még komoly vitákat váltott ki. Voltak kutatók, akik szerint a 614G variáns terjedése inkább csak szerencse kérdése volt olyan nagyméretű járványgócokban, mint Észak-Olaszország. Vagyis azzal érveltek, hogy ahol nagyon nagy az esetszám, ott már csak emiatt is elő kell fordulnia a mutációnak.
Azóta egyértelműbbé vált a helyzet, vizsgálatok sora igazolta, hogy a G variáns valóban könnyebben fertőzi meg az orr nyálkahártyájának szöveteit. A petricsészében végzett kísérleteket az állati modellekkel - ez esetben hörcsögökkel - végzett vizsgálatok is alátámasztották. Ralph Baric, az Észak-Karolina-i Egyetem kutatója a G variánssal, illetve az eredeti vírussal megfertőzött hörcsögöket zárt össze egészséges példányokkal. Illetve igazán nem is zárta össze az állatokat, a fertőzött és az egészséges példányokat ugyan párba rendezte, de külön, egymástól több centire lévő ketrecekbe zárta. Vagyis a fertőzött és az egészséges példányok nem tudtak érintkezni egymással, a vírus csak a levegőben, aeroszolokkal terjedhetett köztük.
Két nappal a kísérlet kezdete után a 8, G variánssal megfertőzött hörcsögből öt fertőzte meg egészséges párját. Az eredeti vírusvariánssal fertőzött példányok nem terjesztették tovább a betegséget. Baric szerint tehát "minden adatot összevetve az összes eredmény konzisztens egy rendszerrel, amely növeli [a vírus] fertőzőképességét és átadhatóságát" - mondta.
Emberkísérleteket persze nem végeztek, de igazából erre szükség se volt. Tombol a járvány, van honnan adatokat gyűjteni. Nagy-Britanniában például rendkívül nagy mennyiségű adat áll rendelkezésre, mert ott alaposan feltérképezték az országban terjedő vírus genomját. Ezeket elemezve egy kutatás arra jutott, hogy azokban a közösségekben, ahol a járványt a G variáns robbantotta ki, a betegség gyorsabban terjedt, mint azokban, amelyekben az eredeti vuhani változat fertőzött. A Covid-19 Genomics UK konzorcium adataira támaszkodva figyelhették meg, hogy hogyan terjed az eredeti vírus és a G variáns. Elemzésük azt mutatta, hogy a 614G exponenciális terjedési rátája húsz százalékkal volt fölötte az eredeti változaténak.
A G variáns hatékonyságára utal Vietnam esete is. "Több ország, például Vietnam, Dél-Korea és Japán látszólag sikerrel járt a járvány megfékezésében. Aztán jött a második hullám" - mondta a Timesnak Thira Woratanarat, a bangkoki Chulalongkorn Egyetem kutatója. Mint mondta, Vietnamban például azután bukkant fel először a G variáns, hogy az országban már száz napja nem terjedt lokálisan a koronavírus. A G variáns felbukkanását követően viszont a járvány nagyon gyorsan terjedt át tíz városra és tartományra.