Koronás ápoló dolgozhat, de ha rühös lesz, a teljes táppénz már nem jár neki

Nagyon nehezek általában is az idősotthonokban dolgozók munkakörülményei, de a Magyar Dolgozók Szakszervezete egy különösen súlyos esetre hívta fel Ungár Péter LMP-s képviselő figyelmét.

A Békésen található Hajnal István Idősek Otthonában már jó másfél éve méltatlan küzdelem megy a dolgozók és az intézmény vezetése között, amit a mostani járvány csak még kiélezettebbé tett.

Mivel az otthon dolgozói félnek a megtorlástól, ezért csak közvetítőkön, azaz a szakszervezeten, illetve Ungár képviselőn keresztül jutottunk hozzá olyan dokumentumokhoz, amelyek igazolják a panaszaikat, közvetlenül nem akartak lapunknak nyilatkozni.

Eleve nagyon nehéz volt a helyzet

Az otthonban általában is rosszak a munkakörülmények. Annyira kevés a dolgozó, hogy este 18 óra és reggel 6 között egyetlen ápoló jut hatvan lakóra, akiket egyedül kellene fürdetnie, gyógyszereznie, éjszakai igényeikre reagálnia, de közben neki kell a portán fogadni a hajnalban érkező kenyérszállítót, zöldségszállítót, vagy éppen a mentőt is.

Láttunk jegyzőkönyvet olyan esetről, amikor az egyetlen éjszakás ápoló éppen a portás szerepét felvéve fogadta a kenyerest a kapunál, távol a hálóhelyiségektől, és ezalatt az egyik lakó leesett az ágyáról, az alkarját beverte, vérző sebesülése volt, és majdnem egy órán keresztül nem volt, aki segítsen rajta: addig az ágy mellett feküdt ellátatlan sérülésével.

Ugyanebben az otthonban évek óta rossz a fűtés. Vagy nagyon fűt, vagy semennyire. Úgyhogy az intézményben télen általában 30 fok van, ami rendkívül megviseli a dolgozókat és a lakókat is. (A szakszervezeten keresztül több, hőmérőkről készült fotó is eljutott a szerkesztőségünkhöz, amelyeken 30 illetve 27 fok olvasható le, de beszámolók szerint mértek már az intézményben 34 fokot is.)

Ebben az intézményben történt egy országos figyelmet keltő haláleset is. 2018 áprilisában az egyik ápolttal tévedésből fertőtlenítőszert itattak, mert víznek hitték a jelöletlen flakonban lévő folyadékot. A megitatott 61 éves beteg néhány órával később életét vesztette. A tragédia idején egyetlen ápoló és egy szakképesítés nélküli közmunkás látta el a négyes pavilonnak nevezett épület összes lakóját. A bíróság szerint az előbbi felejtette a beteg ágya mellett a mosdatásra használt szert, és a közmunkás itatta meg ebből a palackból a beteget. Első fokon mindketten egy év, felfüggesztett fogházbüntetést kaptak.

Rüh

Az intézményben meglévő feszült hangulatot még elviselhetetlenebbé tette, amikor az ötös pavilonban megjelent a rüh. A rendkívül kellemetlen bőrbetegséget egy atka okozza, és eltüntetéséhez nagyon alapos fertőtlenítésre van szükség. A rüh 2019 őszén jelent meg az intézményben, és azóta is megkeseríti a dolgozók és a lakók életét. A szakszervezet tudomása szerint a takarítás nem elég alapos, és a matracokat azóta sem cserélték ki az épület ágyaiban. A rüh másfél év alatt sem tűnt el az épületből a szakszervezet információi szerint.

A dolgozók egy része akkor kért szakszervezeti segítséget, amikor nem kapták meg a teljes táppénzt, miután maguk is rühesek lettek. A teljes fizetést elérő táppénz ugyanis csak annak jár, aki munkavégzéséhez kapcsolódóan betegedett meg. Ezt a munkáltató ebben az esetben nem ismerte el, így csak a bérük 60 százalékához jutottak hozzá a betegszabadságon lévők. A szakszervezethez eljutott beszámolók szerint retorziókkal fenyegették azokat, akik igényelni akarták a teljes a táppénzt.

A rüh miatt másfél éve vizsgálódik a népegészségügyi központ megyei hivatala is, egyelőre eredmény nélkül. A szakszervezet szerint kirúgással fenyegették meg azokat a dolgozókat, akik a feszült hangulatban beléptek a szakszervezetbe, ezért a mai napig igyekeznek titokban tartani, hogy kik a tagok a munkavállalók közül. Az intézmény vezetése szerint ilyen fenyegetés nem történt, ezt levélben közölték a szakszervezet panaszára.

Erre jött a járvány

Ebbe a rühvel és táppénz-vitával terhelt helyzetben érkezett meg a járvány első, majd második hulláma. Utóbbi erősen érintette a békési lakóotthont is.

Ekkor kapták azt az utasítást az intézmény dolgozói, hogy a pozitívra tesztelt, de tüneteket nem produkáló ápolók továbbra is dolgozzanak, és a szintén pozitívra tesztelt lakókat ápolják. Az utasítás a megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól (SZGYF) érkezett, ez az EMMI-hez tartozó szervezet az intézmény fenntartója.

A főigazgatóság hivatalos iránymutatása szerint olyan magas "a dolgozói érintettség" (értsd olyan sok a covidos ápoló), hogy "a bentlakásos szociális intézményekben a folyamatos ápolás-gondozás érdekében (...) a lecsökkent létszámhelyzet kezelésére felmerült az igazoltan fertőzött lakók izolációs részlegében a Covid-pozitív, de tüneteket nem produkáló dolgozók ideiglenes foglalkoztatása."

A covidos dolgozóknak a hivatalos utasítás szerint a helyi kormányhivatal népegészségügyi osztályának írásbeli engedélyét is be kell szerezniük, ha pozitív teszt után is folytatják a munkát. Vagyis az eljárás teljesen hivatalos, és valószínűleg nem egyedi eset Békésben, hogy a tüneteket nem produkáló, pozitívra tesztelt személyzetnek fel kell vennie a munkát a szociális otthonokban.

Az ügyet a nyilvánosság elé táró Ungár Péter képviselő szerint az ilyen állapotok nem általánosak a magyar szociális ellátórendszerben, ez egy különösen rossz állapotú intézmény, ugyanakkor tapasztalatai alapján a szociális kormányzat az ilyen eseteket sokszor nem megoldani, hanem eltusolni akarja. Az LMP-s politikus emlékeztetett, hogy idén csak akkor lett következménye Hajdú-Bihar megyében a helyi SZGYF körüli visszaéléseknek, amikor a Magyar Hang részletesen beszámolt az ott történtekről. "Csak a nyilvánosság erejével lehet következményeket elérni" - mondta a képviselő.