Az Európai Unió következő költségvetéséhez és a közös válságkezeléshez kötött jogállamisági feltételrendszer ügyében találkozott csütörtökön Budapesten Orbán Viktor magyar, és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A két ország kormánya 1800 milliárd euró elköltését blokkolja épp az unióban, mert ellenzik a jogállamisági mechanizmusnak nevezett szabály bevezetését, amely alkalmas lehet arra, hogy elvegyék az EU-s támogatások elosztásának jogát azoktól a kormányoktól, amelyeknek működése alatt leépült a jogállam.

A találkozó után a kormányfők közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol Orbán Viktor leszögezte:

Magyarország továbbra is együtt mozog Lengyelországgal az uniós jogállamisági mechanizmus vitájában: Orbán nem fogad el olyan javaslatot, ami a lengyelek számára elfogadhatatlan lenne.

A két miniszterelnök egy hat pontból álló közös állásfoglalást adott ki a találkozó után, miszerint

• mindketten elkötelezettek az unió alapszerződésének második cikkelyében felsorolt közös értékek iránt, ugyanakkor a két kormányfő szerint ezeket megvédeni csak az alapszerződés 7-es cikkelye szerinti módon lehet,
• mindketten abban érdekeltek, hogy a költségvetési és válságkezelési források mielőbb szétoszthatóak legyenek a tagállamok között,
• mindkettejük szerint azok akadályozzák ezeknek a forrásoknak a mielőbbi lehívását, akik jogállamisági feltételekhez szeretnék kötni az uniós költségvetést,
• az Európai Bizottság és az Európai Parlament által kialakított feltételrendszer egyikük szerint sem felel meg annak, amiben a tagállami kormányfők a júliusi EU-csúcson megállapodtak,
• a javasolt jogállamisági feltételrendszer az unió alapszabályába ütközik, homályos meghatározásokat és kétértelmű kifejezéseket alkalmaz, egyértelmű kritériumok nélkül, amelyeken a szankciók alapulhatnak, és nem tartalmaz értelmes eljárási garanciákat,
• a két ország kormányai készek együtt dolgozni a kialakult helyzet megoldásán, de annak fenntartásával, hogy a javasolt mechanizmus ebben a formában semmiképpen nem fogadható el.

Az állásfoglalás tartalmát a sajtótájékoztatón Orbán nem ismertette, helyette arról beszélt, látja, hogy a magyar kormányra nyomást gyakorolni akaró kormányok médiája „olyan képet fest, mintha a magyar vétó helytelen dolog lenne”. Pedig ez egy törvényes eszköz, amikor vétózunk, olyan joggal élünk, amit az uniós alapszerződés garantál számunkra. Orbán szerint egyenesen hazafias kötelessége vétózni, „ha az ország vitális, fundamentális, lényegbe vágó érdekei sérülnének egy döntés esetén”.

Orbán megint előszedte a szófordulatot, miszerint az asztalon lévő jogállamiság-vita nem a jog uralmáról (rule of law), hanem a többség uralmáról (rule of majority) szól. „És miután nekünk számos kérdésben vitánk van az unió többi tagállamával” - a migráció kérdését, a nemzeti szuverenitás kérdését, és a gender-kérdést említette -, „nem tehetem ki Magyarországot annak a kockázatnak, hogy olyan álláspontokat kényszerítsenek rá, amit nem tud elfogadni”.

Kijelentette, Magyarországnak „semmilyen vesztesége nem származna akkor sem, ha nem jön létre a válságkezelési alap”, hiszen az valójában hitelfelvétel lehetőségét jelenti, ráadásul azzal a kockázattal, hogy a nem törlesztő országok hitelét is a vállára kéne vennie a többi tagállamnak.

„Ez nem pénzkérdés, ezt a vitát pénzzel nem lehet megoldani”

- mondta.

A kiadott közös állásfoglalásban és a sajtótájékoztatón is elhangzott: Orbán és Morawiecki azt javasolják, az unió válassza szét a joguralomról szóló „politikai vitát” és a válságkezelés kérdését.

Mielőbb indítsa el a válságkezelési alap szétosztását a tagállamok között, és ettől teljesen függetlenül foglalkozzon, ha szükséges, az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági feltételrendszer kérdésével.

Orbán és Morawiecki álláspontja szerint, ha ilyen feltételrendszernek valóban szükségét látja az unió, ahhoz mindenképpen az alapszerződés módosítása szükséges, a tagállamok kormányainak beleegyezésével.

„A joguralommal összefüggő szabályok megalkotása a válságkezeléshez nem szükséges”. Azért került csak az asztalra, mert néhány tagállam azt gondolta, hogy a két kérdést egyszerre kell rendezni - mondta a sajtótájékoztatón Orbán.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök felszólalásában dicsérte a közös válságkezelésről való júliusi megállapodást, de szerinte az a jogállamisági mechanizmus, amit a válságkezelő csomaghoz társítana az Európai Bizottság és az Európai Parlament közös javaslata „önkényességével” akár az unió széteséséhez is vezethet. Elmondta, a jogállamisági mechanizmus elfogadásával az a példátlan és elfogadhatatlan helyzet állna elő, hogy egy alacsonyabb rendű jogszabály felülírná az EU alapszerződésében foglalt magasabb rendű szabályokat. Szerinte az unió 27 tagállamának különbözőségeit inkább értékelni kellene, és tiszteletben tartani, hogy a vétójogukkal élve a tagállamok gondoskodni próbálnak a saját érdekeik érvényesüléséről.

Szerinte a jogállamisági mechanizmus vétójával a magyar a lengyelek és a magyarok a többi tagállamot is megvédik attól, hogy támadás alá kerüljenek az unióban, egy ilyen mechanizmus bevezetése esetén ugyanis bárki, bármikor sorra kerülhetne, ez lehet a fegyver az EU-ban zajló, azt szétfeszítő folyamatos vitákhoz.

Morawiecki hozzátette, meg van győződve róla, hogy Lengyelország és Magyarország a közös kiállással képes lesz meggyőzni igazáról a többi uniós tagállamot.